IPB

Üdvözöllek a Fórumban! ( Bejelentkezés | Regisztráció )

11 Oldal V   1 2 3 > »   
Reply to this topicStart new topic
Nigel Mansell, A brit oroszlán!
Guest_Clyde_*
hozzászólás Jul 6 2007, 02:53
Létrehozva: #1





Guests














A hozzászólást -Button- szerkesztette a következő időpontban: Jul 6 2007, 08:30
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Tarzaan
hozzászólás Sep 2 2007, 12:54
Létrehozva: #2


Schumanoid
*********

Csoport: Törzstag
Hozzászólások: 11,866
Regisztrált: 27-June 07
Innen: Orange Orange; Burbank
Azonosító: 5



Ezt most találtam. Talán a legjobb klipp Nigelről. Zene is, meg minden.

http://www.youtube.com/watch?v=O9mjebghIy8...ted&search=


--------------------
"Nagyszerű munkát végzett, miközben kitűnő szakemberekkel vette körül magát a Ferrarinál, és olyan környezetet teremtett, ami lehetővé tette, hogy 2000-ben, huszonegy év után megnyerték. Higgyék el nekem, hogy ez az ő érdeme, és nem Jean Todté vagy Luca di Montezemolóé"
Jackie Stewart; 2006

"Az emberek könnyen elfelejtik, hogy a Ferrari mennyit köszönhet Michaelnek. Felépített maga köré egy csapatot. Motiválta az embereket. Egy nagy egésszé fűzte össze a részleteket. A Benetton is Michaelnek köszönhette a két világbajnoki címét. Amit Michael akkor tett az leírhatatlan."
Flavio Briatore, 2005



91 győzelem képekben; Nyilooooook!!!!!!!!
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Nyilok
hozzászólás Oct 4 2007, 05:05
Létrehozva: #3


Cherokee Warrior
***

Csoport: Members
Hozzászólások: 393
Regisztrált: 10-August 07
Azonosító: 132



Nigel Mansell - 1. rész
Küzdelmes út a Forma-1-ig

Nigel Ernest Mansell 1953. augusztus 8-án született az angliai Birminghamben. Rajta kívül még három gyermeke volt szüleinek: egy fiú, Michael és két lány, Gail és Sandra. Nigel édesapja, Eric repülőmérnök volt, ám szabadidejében gokartversenyzéssel foglalkozott és nagy Forma-1 rajongó volt, így gyermekei is hamar "megfertőződtek" a benzingőzzel. Közülük is leginkább Nigel, akit az 1962-es Brit Nagydíjon annyira lenyűgözött a futamgyőztes Jim Clark teljesítménye, hogy azon nyomban elhatározta, hogy ő is autóversenyző lesz és - akárcsak Clark - egy napon ő is a Lotus kormánykerekét fogja tekerni a Forma-1-ben...

Mansellék már Upton-on-Severnben éltek, amikor Nigel első vezetési élményeit szerezte a "60-as évek elején egy barátja kiöregedett Austin 7-esével, amit a földeken nyüstöltek a kiskamaszok. 1965-ben, amikor Nigel 12 éves volt révette édesapját, hogy vásroljon meg neki egy öreg gokartot, amelyet egy fűnyíró motorja hajtott. Eleinte csak a ház körül hajtotta a kis gépet, ám 1968-ban apának és fiának az az ötlete támadt, hogy benevezik Nigelt egy versenyre Shenningtonban, Midlandsben. Mansell összeeszkábált gokartja nem volt arra alkalmas, hogy felvegye a versenyt a gyári járgányokkal, így ez az első élmény nem volt túl kellemes számára, hiszen nagy zakóval zárult. Később aztán egyre jobbak lettek az eredmények, ahogy új motor került a gépbe, majd új gokartot kapott. Első győzelmére 1969-ben került sor Turnhillben, Shropshire-ben és ez egyben a nagy áttörést is jelentette, mert innentől fogva sorozatban jöttek a sikerek: 1969 és 1976 között hétszer lett Midlands bajnoka, 1970-ben és 1971-ben Wales-i bajnok volt, 1972-ben Északi-bajnok, majd 1973-ban rövid pályás brit bajnok.

Nigel 16 éves korában azzal állt édesapja elé, hogy hivatásos autóversenyző szeretne lenni. Eric természetesen szeretett volna "tisztességes szakmát" adni fia kezébe, így fia rosszallása ellenére megkövetelte tőle, hogy első legyen a tanulás. Nigel kijárta hát Solihull-i műszaki egyetemet és mérnök lett belőle - ez pedig később előnyt jelentett számára ahhoz, hogy megértse a versenyautók "lelkivilágát" is és utólag nagyon hálás volt apjának, hogy erőltette a tanulást. Ráadásul egyetemi évei alatt ismerkedett meg későbbi feleségével, Rosanne-nal is. Azonban ezalatt az idő alatt egyre távolabb került régi vágyától, hogy autóversenyző legyen. A diploma megszerzése után a Lucas Aerospace-nél helyezkedett el laboratóriumi technikusként és többek között üzemagyagot tesztelt. Később termelési menedzser lett, majd üzletkötő a légcsavaros repülőgépek eladási osztályán. De legbelül sosem szakított álmával!

1976-ban úgy döntött, hogy ideje autóra váltani a gokartot. Igen ám, de az autóversenyzés rengeteg pénzbe kerül és édesapja kerek perec kijelentette, hogy nem képes fiát ezen hobbijában anyagilag támogatni. Nigelnek az volt a szerencséje, hogy felesége nagyon megértő és önfeláldozó volt! Rosanne közgazdászként helyezkedett el az egyetem után és mivel bízott Nigel tehetségében hajlandó volt eltűrni, hogy gyakorlatilag összes keresetüket arra tették félre, hogy abból Nigel aztán tudjon vásárolni egy kivénhedt Forma-Ford autót, amivel rajthoz állhatott Mallory Parkban egy versenyen. Mansell negyedik lett ezen a futamon, ami remek teljesítmény volt azzal az "ócskavassal".

És ennél csak még nagyszerűbb dolgok következtek: 1976-ban Mansell összesen hét Forma-Ford 1600-as versenyen indult és ebből ötöt megnyert. 1977-ben is maradt a Forma-Ford 1600-ban, de már a teljes szezonra. Egy Javelin autóban kezdte a szezont, amelyet később Crossle-re váltott. Akárhogyan is, rendkívül sikeres volt: összesen 27 versenyen 20 győzelem - még úgy is, hogy egy súlyos baleset is beárnyékolta az évét, amelyet júniusban szenvedett Brands Hatch-ben és amely után az orvosok azt jósolták neki, hogy soha többé nem fog tudni autókkal versenyezni. A nyaksérülés és a figyelmeztetések ellenére öt hét múlva újra versenyzett - még ha a szezon hátralévő részében nyakmerevítőt kellett is viselnie - és megnyerte a bajnokságot...

A következő logikus lépés a Forma-3 lett volna. Mansell az év során egy alkalommal már tesztelt is egy Forma-3-as Lolát Snettertonban, ám ahhoz, hogy valóban lehúzhasson egy szezont a bajnokságban pénzre volt szüksége. És ismét Rosanne türelmére... Eladták a lakásukat és béreltek egy másikat helyette. Az így felszabadult pénzből aztán Nigel bevásárolta magát a brit Forma-3 1978-as szezonjának öt versenyére.

Szenzációs volt a felhozatal abban az évben ifjú tehetségekből a brit Forma-3-ban: Nelson Piquet, Alain Prost, Stefan Johansson - és öt verseny erejéig tehát Nigel Mansell is. Silverstone-ban rögtön pole pozíciót szerzett, a versenyen pedig - ami esőverseny volt - második lett. Indult még Thruxtonban (hetedik hely), Brands Hatch-ben (hetedik), Oulton Parkban (hetedik) és Donington Parkban (negyedik). Ekkor azonban elfogyott a pénze, így ezzel be is fejeződött az 1978-as szezon számára.

1979-ben aztán rámosolygott a szerencse, amikor Dave Price Forma-3-as csapata tesztelésre hívta Twickenhambe. Nigel jó benyomást tett a kis csapat vezetőire, így leszerződtették Brett Riley csapattársául. Érdekes módon Riley valamivel gyorsabb volt Mansellnél, ám Nigel hihetetlen akaratereje segítségével ezt az akadályt is leküzdötte.

A Dolomit-motorral felszerelt Forma-3-as autó a gyengébbek közé tartozott, Mansell mégis tudott vele nyerni egy versenyt Silverstone-ban. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ehhez az is kellet, hogy egy sikán levágásáért kizárták előle Andrea de Cesarist. Ezzel együtt is óriási barvúr volt versenyt nyerni azzal az autóval és Nigel természetesen határtalanul boldog volt első Forma-3-as győzelme után. Ezen kívül még kétszer (Thruxtonban és Doningtonban) a második helyen végzett abból a 19 futamból amelyen elindult, ám a sorsfordítót mégsem ezek jelentették, hanem egy hatodik hely a Forma-1-es Brit Nagydíj betétfutamaként megrendezett Forma-3-as versenyen Silverstone-ban. Itt figyelt fel rá ugyanis a legendás Lotus csapat még legendásabb főnöke, Colin Chapman. Mély benyomást tett rá Nigel vezetéstechnikája és az hogy egy meglehetősen gyenge autóval is remekül küzdött. És persze az sem volt hátrány, hogy angol.

Néhány héttel később Nigel váratlanul meghívást kapott Chapmantől egy Paul Ricard-i tesztelésre. Mansell "begyógyszerezve" ment el, mert néhány nappal korábban volt egy ütközése De Cesarisszal az Oulton Park-i Forma-3-as versenyen, minek következtében zúzódásokkal kórházba is kellett szállítani. A Forma-1-es teszten Nigelen kívül más fiatal tehetségeket is megnéztek - Elio de Angelist, Eddie Cheevert, Jan Lammerst és Stephen South-t -, s végül De Angelist versenyzésre, Mansellt tesztpilótának választották ki 1980-ra.

Az 1980-as szezonban a tesztelés mellett részt vett kilenc Forma-3-as futamon és négy Forma-2-esen is (a Forma-3000 elődje), de győzelmet nem sikerült szereznie. Az év csúcspontja azonban az a három Forma-1-es verseny volt számára, amelyen a Lotus-Cosworth az ő számára is versenybe állított egy autót (akkoriban ez még megengedett volt) a két törzspilóta, az 1978-as világbajnok, Mario Andretti és Elio de Angelis mellett.

Kezdő lépések a "Száguldó Cirkuszban" - 1980 és 1981

Nigel 1980. augusztus 17-én debütált a Forma-1-ben az Osztrák Nagydíjon, az Österreichringen. Nem volt a legszerencsésebb debütálás ez: amikor Mansell autóját a rajtrácson megtankolták, az üzemanyag egy része mellé ment - egyenesen a pilótaülésbe -, sőt meg is gyulladt. A szerelők ezt hamar eloltották, ám Nigel első és másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére vállalta a versenyt, s ki is tartott addig, amíg a 41. körben motorja fel nem mondta a szolgálatot. Pedig nagy fájdalmai lehettek...

Nigel két hét múlva a Holland Nagydíjon állhatott rajthoz, Zandvoortban, ahol a nyolcadik sorba kvalifikálta magát, ám a verseny 16. körében fékproblémákkal kicsúszott. A következő futamon, az imolai Olasz Nagydíjon balesetet szenvedett az edzésen, így nem tudta magát kvalifikálni a versenyre.

1981-ben már tizenhármon indulhatott el a tizenöt versenyből. Az első futamon, a dél-afrikai Kyalamiban először ért célba - a tizedik helyen. Az Egyesült Államokban, Long Beach-en egy ütközés következtében kiesett, majd Brazíliában, Rio de Janeiróban tizenegyedik lett. Buenos Airesben újabb feladott verseny következett (motorhiba), majd egy nagy siker a belgiumi Zolderben: az eredetileg 70 körösre kiírt esőversenyt az 54. körben piros zászlóval leintették az időjárási körülmények miatt és ekkor Mansell a harmadik helyen állt Carlos Reutemann (Williams) és Jacques Laffite (Ligier) mögött. Első pontjait a Forma-1-ben tehát rögtön egy dobogós helyezéssel szerezte!

A monacói időmérő edzésen folytatta a remeklést: a harmadik helyen kvalifikálta magát - ez egyben legjobb időmérése is volt a szezonban. A futamon azonban a felfüggesztés meghibásodása miatt kiesett. Ezután egy újabb pontszerző hely következett a spanyolországi Jaramában, majd egy hetedik hely a Francia Nagydíjon, Dijonban.

Az év legnagyobb csalódását minden bizonnyal a Brit Nagydíj jelentette számára, hiszen hazai pályán nem tudta magát kvalifikálni a versenyre. Ez azonban nem az ő hibája volt: a Lotus egy technikai újítással állt elő a futam előtt, az úgynevezett "iker-kocsiszekrénnyel", amit azonban a FISA (Federation Internationale du Sport Automobile - a FIA elődje) szabálytalannak ítélt, így röviddel az időmérő edzés előtt kellett visszaalakítani a kocsit és már nem sikerült jól felkészíteni azt.

A következő öt versenyen - Hockenheimban, az Österreichringen, Zandvoortban, Monzában és Montrealban - Nigel sorozatban kiesett, majd az utolsó versenyen, Las Vegasban negyedik helyet szerzett. Első teljes szezonját Mansell tehát a tizennegyedik helyen fejezte be 8 ponttal, míg csapattársa, Elio de Angelis nyolcadik lett tizennégy ponttal. Mansell volt azonban az, aki zolderi harmadik helyével a csapat legjobb eredményét szállította az 1981-es szezonban.

Lotus, De Angelis, Warr, Chapman - 1982 és 1983

1982-re Chapman új csapatmenedzsert szerződtetett a Lotushoz Peter Warr személyében. Mansellnek nem sikerült jó kapcsolatot kialakítania Warr-ral és az csak tovább rontott a dolgon, hogy Warr tehetségesebbnek tartotta De Angelist. Chapman azonban ragaszkodott hozzá, hogy Mansell is kapja meg azt a bánásmódott, mint amit De Angelis és ez így is történt. De Angelis ennek ellenére sikeresebb volt nála - többek között futamgyőzelmet szerzett Ausztriában - és ez gyanakvóvá tette Mansellt. Nehezen fogadta el, hogy olasz csapattársa valóban gyorsabb, mint ő.

Nigelnek rossz éve volt: mindössze kétszer szerzett pontot: Brazíliában a harmadik helyen végzett, Monacóban pedig a negyediken. Ezeken kívül négy alkalommal ért még célba: Long Beach-en hetedik lett, Hockenheimban kilencedik, Dijonban nyolcadik és Monzában hetedik. A Holland Nagydíjon egy sérülés miatt nem indult, az összes többi versenyen kiesett. Ez összesen hét pontot jelentett Mansell számára - és tizennegyedik helyet a világbajnokságban. Eközben De Angelis nyert egy versenyt Ausztriában, jóval kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott Nigelnél és összetettben a kilencedik helyen végzett 23 ponttal.

A Lotus számára nagy nehézséget jelentett, hogy hagyományos Cosworth motorokkal kellett az új turbók ellen küzdeniük. Ráadásul 1982. december 16-án súlyos tragédia érte a csapatot, amikor szívroham következtében váratlanul meghalt a csapat alapítója, Colin Champan.

Az istálló vezetését Warr vette át, aki tárgyalásokat kezdett a Renault-val turbómotorok szállításáról. A szezon első nyolc versenyén azonban még kénytelenek voltak a Cosworth-nél maradni. Ez az eredményeken is meglátszott: tizenkettedik hely Rióban és Long Beach-en, majd diszkvalifikálás Paul Ricard-on, aztán kiesés Imolában, Monte-Carlóban és Spa-Francorchamps-ban, s végre egy pontot érő hatodik hely Detroitban, majd egy újabb kiesés Montrealban - ez volt Mansell eredménylistája. De Angelis még rosszabbul járt: egyetlen pontot sem szerzett ez idő alatt.

Aztán Silverstone-tól jött végre a turbó Renault motor, valamint egy új autó, amit a Warr által szerződtetett új főmérnök, a francia Gérard Ducarouge épített. Nigel azonban az időmérő edzésen kénytelen volt a régi Cosworth-ot használni, mert a Renault-val gondok voltak. Csak a 18. rajtkockába kvalifikálta magát. A versenyre azonban összekapták az autóját és parádés versenyt futva - többek között látványos manőverrel megelőzve René Arnoux Ferrariját - a negyedik helyen végzett. De Angelis motorhibával kiesett.

Hockenheimban egy kiesés jött, az Österreichringen egy ötödik hely, Zandvoortban újabb kiesés, Monzában nyolcadik hely és aztán az év csúcspontja Nigel számára Brands Hatch-ben! A Lotus-Renault-k kitűnőek voltak azon a pályán: De Angelis a pole pozícióba, Mansell a harmadik helyre kvalifikálta magát! Mi több, másnap a versenyen is megőrizte a harmadik helyet (De Angelis kiesett) és a leggyorsabb kört is megfutotta. Ez a hétvége mentette meg Nigel állását a Lotusnál, ugyanis Warr korábban már erős kísértést érzett arra, hogy 1984-re a helyére egy brazil tehetséget - bizonyos Ayrton Sennát - szerződtessen le. A szezon utolsó futamát Kyalamiban helyezetlenként zárta, de ekkor már biztos volt helye a csapatban a következő szezonra is, s azt is elmondhatta magáról, hogy ezúttal De Angelis előtt végzett a világbajnokságban: 12. hely 10 ponttal (De Angelis 17. hely 2 ponttal).

Oly közel - és mégis távol - az első futamgyőzelem - 1984

1984 a Lotus első teljes éve volt a Reanult-val és érthetően többet vártak a szezontól, mint amin 1983-ban elértek. Az első versenyen, Rióban Mansell - a harmadik soróbol indulva - a harmadik helyen autózva hibát követett el és kiesett. Dél-Afrikában már a második sorba kvalifikálta magát, s az ötödik helyen autózott, amikor a turbó-vezeték meghibásodása miatt visszaesett a 22. helyre, majd kiesett. Zolderben az ödödik helyről indult, majd kuplung problémák miatt kiállt a 16. körben. Imolában a kilencedik helyről indulhatott, miután két ütközése is volt az időmérő edzések során. A versenyen fékhiba miatt a második körben kiállt.

A Francia Nagydíjon, Dijonban Mansell az év egyik legjobb eredményét produkálta - a harmadik sorból indulva, a versenyen nagyszerű csatát vívva a honfitárssal és baráttal, Derek Warwick-kal, végül a harmdik lett - ám ez nem volt örömteli nap Nigel számára. Otthon édesanyja temetésére kellett mennie...

Mansell remekül edzett Monacóban - második rajthely Alain Prost (McLaren-Porsche) mögött. A futamon zuhogott az eső és Prost a 11. körben belütközött egy Brabhambe és visszaesett (de nem esett ki). Mansell életében először vezetett Forma-1-es nagydíjon! Már nem sok volt hátra a versenyből, amikor - talán a körönként 2 másodperccel gyorsabb Prost nyomására, aki ott autózott mögötte - hibát követett el és nekiment a korlátnak. Diadal helyett újabb frusztráló hétvége...

Kanadában legalább pontot szerzett - hatodik hely. Ezt követően Detroitban újabb ütközés után - Prosttal és Nelson Piquet-vel (Brabham-BMW) - kiesés következett. Hiába indították újra a versenyt, a 25. körben, Piquet mögött a második helyen autózva elvesztette uralmát az autója fölött, így a második lehetőséggel sem tudott élni.

A következő versenyre maradtak az Egyesült Államokban, de átköltöztek Dallasba. Mansell fantasztikus volt az időmérő edzésen és megszerezte pályafutása első pole pozícióját! Csapattársa, De Angelis indulhatott mellőle. A futamon támadta Derek Warwick (Renault) és De Angelis is, de nem bírtak vele. Sőt, Warwick a nagy igyekezetben maga hibázott és kenődött fel a falra. Aztán Keke Rosberg (Williams-Honda) támadta. Mansell a nyomás hatására érintőt vett a falról és tönkrement a váltója. Néhány méterrel a cél előtt állt le az autó és ekkor került sor arra a híres jelenetre, amikor a már amúgy is kimerült Nigel minden erejét megfeszítve betolta autóját a célba, majd összeesett. Ez végül is egy hatodik helyet és egy pontot eredményezett neki - a futamgyőzelem helyett, amihez pedig oly közel volt. Ráadásul még be kellett zsebelnie csapatfőnöke méltatlankodását is: Warr egyértelműen őt hibáztatta és egyre fogyott a türelme...

Nagy-Britanniában, hazai pályán Nigel kiesett, majd a Német Nagydíjon szerzett egy negyedik helyet, aztán Ausztriában újra kiesett. Warrnak pedig végleg elfogyott a türelme: a Holland Nagydíjon, Zandvoortban bejelentette, hogy a Lotus 1985-re Ayrton Sennát szerződtette le Mansell helyére. Nigel egy pillanatra talán elveszettnek érezte magát, azonban megfordult a szerencséje: augusztus végén szerződést ajánlott neki a Williams csapat - az a Williams csapat, amely 1980-ban és 1982-ben világbajnok volt. Annak hivatalos bejelentésére, hogy Mansell a Williamshez szerződik szeptember 10-én került sor. Az akkori felfogás szerint Mansell szerződtetése nagy kockázatvállalás volt Frank Williamstől, hiszen Nigel híre nem volt túl jó: túlságosan sok autót tört össze a Lotusnál. Semmi esetre sem volt általános vélemény, hogy a jövő egyik nagy sztárjáról lehet szó. Frank Williams azonban úgy nyilatkozott, hogy hisz honfitársa kitartásában és képességeiben - különben nem szerződtette volna le. Valamit meglátott benne, amit mások nem...

De még nem ért véget 1984. Zandvoortban - rossz hír ide vagy oda - Nigel a harmadik helyen végzett. Olaszországban önhibájából (13. kör - kisodródás), a Nürburgringen motorhibával (51. kör) állt ki. Portugáliában Nigel "döntött" a világbajnoki cím sorsáról Prost és Niki Lauda (szintén McLaren-Porsche) között - de nem önszántából:

Prost az első sorból indult, Lauda a hatodikból. Ha Prost nyer, akkor Laudának másodiknak kell lennie, ahhoz, hogy ő legyen a világbajnok. És Prost átvette a vezetést a kilencedik körben. Lauda viszont jött föl. A 33. körben már a harmadik helyen állt, viszont a második helyen autózó Mansell fél perccel megelőzte. Ezt lehetetlen behozni. Nigel azonban néhány körrel a verseny vége előtt kicsúszott. Micsoda dráma! Addigi pályafutása legjobb helyezését dobta el magától, de ezzel most senki sem foglalkozott: Niki Lauda - a nagy "öreg" - a világbajnok! Mansell kilencedik lett a VB-pontversenyben 13 ponttal (De Angelis haramdik 34 ponttal). Talán egy szebb és szerencsésebb jövő áll előtte a Williams-Hondánál...

Új kezdet a Williamsnél - 1985

Keke Rosberg - aki 1982-ben világbajnokságot nyert a Williamsszel - nem örült annak, hogy Mansell lesz az új csapattársa és erről beszélt Frank Williamsnek is. Rosberg elmondta, hogy embereileg kedveli Nigelt, ám szakmailag nem tartja jó választásnak a Williams számára. Ezzel együtt el kellett fogadnia, hogy mégis csapattársak lesznek...

Az 1985-ös szezon első versenyén, Brazíliában Nigel az első kanyarban ütközött Michéle Alboretóval (Ferrari) és kiesett. Portugáliában a boxutcából kellett rajtolnia, mivel röviddel a verseny rajtja előtt megsérült a gázkar autójában. Mansell remekül futott az esőversenyen és végül feljött az ötödik helyre. A nap hőse azonban Senna volt, aki első futamgyőzelmét aratta.

Imolában Nigel téves adatot kapott a fedélzeti számítógéptől, ami miatt le kellett lassítania, így csak ötödik lett. Monacóban ugyan az első sorból indulhatott (a pole-ból induló Senna mellől), ám fékproblémák miatt végül csak hetedik lett. Kanadában aztán egy feltűnésmentes versenyen hatodik lett, aztán Detroitban - megint a második helyről indulva Senna mellől - hiába vezetett a 24. körig: hibázott és megint a gumifalban kötött ki.

Paul Ricard-on, Franciországban óriási balesetet szenvedett az időmérő edzésen: kidurrant a hátsó kereke, ő pedig hatalmas sebességgel a betonfalba csapódott - ráadásul az egyik kereke leszakadva és visszapattanva még fejen is találta őt - elvesztette az eszméletét. Kórházba szállították és agyrázkódást állapítottak meg - természetesen a másnapi versenyen nem indulhatott.

A következő versenyen, Silverstone-ban azonban már ott volt. Az időmérő edzésen Keke Rosberg felállította a Forma-1 addigi sebesességi rekordját. A másnapi versenyen azonban egyik Williams-pilóta sem ért célba: Mansell az ötödik helyen autózott, amikor tönkrement a kuplungja.

A szezon felénél jártunk és Nigelnek még mindig csak öt pontja volt - miközben Rosberg már szerzett egy futamgyőzelmet (Detroit), egy második (Paul Ricard) és egy negyedik (Kanada) helyet. Frank Williams azonban továbbra is bízott Mansellben és Silverstone-ban bejelentette, hogy 1986-ra is meghosszabbítja szerződését.

Németországban Nigel szerzett egy pontot, Ausztriában nem fejezte be a versenyt, majd Hollandiában újabb hatodik hely következett. Olaszországban a két Williams volt a leggyorsabb: Rosberg vezetett, mögötte Mansell. Azonban Mansell motorja elkezdett kihagyni, így be kellett mennie a boxba javításra. Sok időt vesztett, így hiába futotta meg a leggyorsabb kört, nem tudott pontszerő helyre feljönni.

Spa-ban Nigel a negyedik helyről indult. Spa-i "szokásnak" megfelelően esett az eső a versenyen. Az első kör végén Senna, Prost, Mansell volt a sorrend. A kerékcserék után Mansell az élre állt, de Senna megelőzte. Aztán Rosberg támadta, de Nigel megőrizte második helyét a verseny végéig. Ez volt addigi legjobb eredménye 71 futama során.

Brands Hatch-ben aztán megtört a jég! Az időmérő edzések alapján a harmadik helyről indulhatott. A rajtnál egy pillanatra feljött a második helyre Senna mögé, ám a brazil fékezésre kényszerítette, így Rosberg és Nelson Piquet (Brabham- BMW) is el tudott mellette menni. Azonban néhány körrel később a csata hevében Rosberg és Piquet ütköztek és kipördültek előle. Rosberg egy "generál szervíz" után visszatért a pályára - egy kör hátrányban ugyan, de pont az első helyért harcoló Senna és Mansell elé. Senna jobb oldalon ment el a finn mellett. Mansell ekkor elképesztő szemfülességgel úgy döntött, hogy balról megy be csapattársa mellé. És működött! Egyszerre előzte meg Sennát és körözte le Rosberget! Innentől pedig nem hibázott: tartotta vezető pozícióját és learatta a futamgyőzelmet! 1985. október 6-án - Forma-1-es pályafutása első futamgyőzelmét, ráadásul hazai közönség előtt!

És ha egy "üzlet" beindul... A dél-afrikai Kyalami-ba politikai okokból nem ment el a Renault, a Ligier, a RAM és a Zakspeed; Alan Jones (Lola-Hart) pedig betegség miatt maradt távol. Mansell nem kívánt politizálni, ő egyszerűen versenyezni jött ide és megszerezte a pole pozíciót. A versenyen Prost és Rosberg is keményen támadta, ám ő mindkettejüket maga mögött tudta tartani. Végül nyert Rosberg és Prost előtt!

Az utolsó versenyen, az ausztráliai Adelaide-ben Nigel a második helyről indult, Senna mögül. A versenyen meg akarta előzni a brazilt, ám összekoccantak - mindketten kiestek, Rosberg pedig nyert. Nigel a hatodik helyen végzett a világbajnokságban 31 ponttal (csapattársa, Rosberg harmadik lett 40 ponttal), a lényeg azonban az volt, hogy ebben az évben végre ráérezhetett milyen futamot nyerni és mégis csak bizonyította, hogy képes rá!

Balszerencsés verseség Prosttól - 1986

1986 rettenetes tragédiával kezdődött a Williams csapat számára: Frank Williams és egyik munkatársa, Peter Windsor egy Paul Ricard-i tesztelésről tartott hazafelé egy bérelt autóval. Williams vezetett és elkövetett egy hibát. Az autó többször egymás után megpördülve landolt a mezőn. Míg Windsor karcolásokkal megúszta, addig Williams nagy árat fizetett: nyaktól lefelé megbénult. Már az is csoda volt, hogy egyáltalán életben maradt súlyos gerincsérülése ellenére.

A csapat vezetését Patrick Head vette át és természetesen mindenki rendkívül elszánt volt, hogy a kórházban fekvő Frank Williamsért megnyerik az első - Brazíliában rendezett - versenyt. Nigel új csapattársa a brazil Nelson Piquet volt, miután Rosberg a McLaren-Porschéhoz szerződött. Piquet ekkor kétszeres világbajnok volt (1981, 1983) és ennek megfelelően jobban csengett a neve, mint Mansellé. A Rio de Janeiro-i verseny a két barzil, Piquet és Senna (Lotus-Renault) presztízscsatáját hozta. Az időmérő edzésen Senna szerezte meg a pole-t, Piquet indult mellőle, Mansell pedig a harmadik rajtkockába szorult. Nigel az első kanyarban nekikoccant Sennának és kiesett. Senna versenyben maradt, ám elvesztette a vezetést Piquet-vel szemben. Nelson kényelmesen nyert és Frank Williamsnek ajánlotta a győzelmet.

A spanyolországi Jerez-ben ismét Senna és Piquet indult Mansell elől. A versenyen aztán Senna megelőzte Piquet-t és Mansell is csapattársa elé került. Mansell később Sennát is megelőzte, ám mellette meg elhúzott Prost. Három körrel a verseny vége előtt Nigel - immár friss gumikkal egy kerékcsere után - visszaelőzte egy franciát, majd Sennát is utolérte. Az utolsó métereken egy mindent eldöntő előzésre szánta el magát. Mansell Senna mellé is ért, ám 0,014 másodperces előnnyel a számítógép a brazilt "látta" győztesnek

Imolában motorproblémákkal kiesett - Alain Prost (McLaren-Porsche) nyert Piquet és Gerhard Berger (Benetton-BMW) előtt. Monte-Carlóban Prost nyert csapattársa, Rosberg és Senna előtt - Mansell a negyedik lett.

1986. május 15-én egy La Castellet-i tesztelésen újabb csapás sújtott le a Forma-1-re: Nigel egykori csapattársa, az igen nagy tehetségként számon tartott Elio de Angelis halálos tesztbalesetet szenvedett. Noha sosem voltak igazán közeli barátok - sőt, voltak súrlódásaik is - a hír természetesen nagyon megrázta az egész Forma-1-es világgal együtt Mansellt is. A következő futamon, Spa-ban Mansell érte is versenyzett...

A Belga Nagydíjon Nigelnek Prost, Piquet és Senna volt a legnagyobb ellenfele. Prost kiesett a futamgyőzelemre esélyesek sorából, amikor megsérült az autója és be kellett iktatnia egy extra boxkiállást. Ekkor Piquet vezetett Senna és Mansell előtt. Aztán Nigel megelőzte Ayrtont a La Source-ban. Később azonban hibázott a Buszmegállóban és Senna ismét elé került, sőt még az egyik Ferrari is. Piquet-nek elöl felrobbant a motorja. Mansell végül a boxban előzte vissza a barzilt, s noha utána Senna végig nyomás alatt tartotta, nem engedte ki a győzelmet kezei közül - a győzelmet, amit Elio de Angelis emlékének ajánlott.

Kanadában folytatódott Nigel remeklése: megszerezte a pole-t, majd a versenyen - miután visszaelőzte az őt korábban megelőző Rosberget - diadalmaskodott. Mansell ekkor 27 pontjával a második helyen állt a világbajnokságban a 29 pontos Prost mögött és a 19 pontos csapattárs, Piquet előtt.

Detroitban Senna indult az élről, Mansell mellőle. A versenyen azonban Nigel megelőzte a brazilt, s úgy tűnt, hogy folytatódik a sikersorozat. Ám ekkor Mansell autójában tönkrement a fék. A versenyt ugyan folytatni tudta, de egyre lassult és Senna után Jacques Laffite (Ligier-Renault), Prost és Michéle Alboreto (Ferrari) is megelőzték, így annak is örült, hogy az ötödik helyen célba tudott gurulni.

La Castellet-ben a Paul Ricard pályát némileg átalakították De Angelis halála óta, amikorra oda érkezett a mezőny a Francia Nagydíjra. Senna szerezte meg a pole-t, ám a második rajtkockából induló Mansell megelőzte a rajtnál. Miután Senna kicsúszott De Cesaris olaján, Prost bizonyult a legkeményebb ellenfélnek. Alain azzal került Mansell elé, hogy csupán egyszer ment ki kerékcserére, míg Nigel kétszer. Ám a brit nem hagyta magát. Kilenc másodperccel volt lemaradva Prosttól, amikor visszatért a pályára és új gumijain gyorsan ledolgozta hátrányát, majd az 59. körben a célegyenesben megelőzte a franciát. Innentől kezdve pedig nem engedte ki kezéből az újabb győzelmet. Összetettben Prost már csak egy ponttal vezetett Nigel előtt.

Brands Hatch-ben, hazai pályán Mansellnek természetesen csak egyetlen célja lehetett: nyerni és átvenni a vezetést a világbajnokságban. Erre jók is voltak a kilátásai az időmérő edzés után, amikor is megszerezte a pole-t Piquet, Gerhard Berger (Benetton-BMW) és Senna előtt. Prost csak az ötödik volt. A verseny rajtjánál tömegbaleset történt, melyben Laffite lábát törte és kórházba kellett szállítani. Új rajtot rendeltek el, amelytől Piquet jött el a legjobban és megelőzte Mansellt. A 23. körben aztán a brazil elkövetett egy apró hibát, ami lehetőséget adott Nigelnek, hogy visszaelőzze. Ekkor ők ketten már messze jártak a többiektől - a verseny csak róluk szólt. Piquet próbálta visszaelőzni Mansellt, de nem talált rajta fogást. Jöttek a boxkiállások, ám Nelson ezek során sem tudott előzni. Sőt, a verseny végére Nigel le is rázta kétszeres világbajnok üldözőjét és végül hat másodperces előnnyel nyert. Hazai pályán, hazai közönség előtt életében először átvette a világbajnoki pontversenyben a vezetést - négy ponttal előzte meg Prostot! Mellesleg 18 ponttal volt sikerekben gazdag csapattársa előtt...

A Német Nagydíjon elterjedt a hír, hogy Mansellt megkörnyékezte a Ferrari, s ennek volt is alapja, hiszen az angolt tett egy látogatást a maranellói csapatnál. A bizonytalan helyzetet jelezte, hogy a Honda hivatalos sajtótájékoztatón bejelentette, hogy 1987-ben motorral látja el a Lotust és továbbra is a Williamset, ám utóbbi csapatnál még csak Piquet szerződése volt biztos a következő szezonra.

A versenyen Nigel a harmadik helyről indulhatott, ám a rajtnál visszaesett a hatodik helyre. Később, amikor megelőzte René Arnoux-t (Ligier-Renault), feljött az ötödik helyre, majd amikor Rosberg és Prost autójából a verseny végén kifogyott az üzemanyag, a harmadikra. Ezúttal szerencséje volt és Piquet valamint Senna mögött célba érve hét pontra növelte előnyét a világbajnokságban Prosttal szemben.

1986. augusztus 10-én először tartottak Forma-1-es versenyt a Vasfüggöny mögött - ez volt az első Magyar Nagydíj időpontja. A hétvégén bejelentették, hogy Mansell a következő évre is meghosszabbítja szerződését a Williamsszel - pedig a hírek szerint a Ferrari több pénzt ajánlott neki. De a Williams-Honda jobb autó volt és Nigel nyerni akart.

Az első Magyar Nagydíjra Mansell a negyedik helyen kvalifikálta magát Senna, Piquet és Prost mögött. A rajtnál Nigel megelőzte Prostot és Piquet-t, ám később mindketten visszaelőzték. Prost aztán 17. körben kiesett, így Mansell ismét dobogón volt, de nem tudott beleszólni a két brazil csatájába, amelyet végül Piquet nyert. Nigel hátránya több, mint egy kör volt csapattársa mögött a futam végére és ez gyanúra adott okott az angol számára. Valóban kiderült, hogy még a tartalék autót - amely Piquet-é volt és végül ebben is ült a versenyen - is jobban felkészítették, mint Mansell gépét. Pedig Nigel vezette a világbajnokságot...
Még a Magyar Nagydíj után és az ott történtek ellenére is ő vezette, ám már nem Prost következett utána, hanem Senna (hét pont lemaradással) és Piquet (nyolc pontos hátránnyal).

Ausztriában a média botrányra éhesen várta a Williams csapatot, ám csalódniuk kellett: Nigel - angol gentleman-hez méltóan - nem kezdett sárdobálásba Piquet vagy csapata ellen. Csak az előtte álló versenyekre akart koncentrálni, nem a múltra. Az időmérő edzésen ötödik lett, ám ezen a versenyen hullottak a favoritok: Senna, Piquet és Mansell is motorhibával esett ki, ami megnyitotta az utat Prost győzelméhez és ahhoz, hogy újra feljöjjön a második helyre a világbajnoki pontversenyben - mindössze két pont hátrányban Nigelhez képest.

Monzában meglepetésre Teo Fabi (Benetton-BMW) indulhatott az élről és Prost - kevésbé meglepő módon - a második helyről. Mansellé a harmadik rajtkocka volt. Azonban a rajtnál mind Fabinak, mind Prostnak gondjai akadtak - így az olasz a mezőny végéről, a francia pedig a boxutcából vághatott neki a versenynek. Mansell ezzel az élre került, de nem sokáig, ugyanis a mellőle rajtoló Berger megelőzte az indulásnál. A 7. körben Nigel visszaelőzte az osztrákot, ám nem sokkal később, már csapattársa, Piquet loholt mögötte, aki nem is kegyelmezett neki és elment mellette. Ez is lett a végeredmény Nelson Nigel előtt, mögöttük pedig Stefan Johansson (Ferrari) és Rosberg. A világbajnoki pontversenyben immár a két Williams vezetett: Mansellnek öt pont előnye volt Piquet-vel szemben.

Portugáliában Sennáé volt a pole, ám a második helyről induló Mansell már az első kanyarban előtte volt. Végül összességében sima versenye volt, melynek során Prostot és Piquet utasította közvetlenül maga mögé a második illetve harmadik helyre. Senna autójából kifogyott az üzemagyag, s ezzel matematikaliag is kiesett a világbajnoki esélyesek sorából: maradt Mansell, Piquet és Prost, akik közül még mindig Nigel vezetett - tíz pont előnnyel csapattársa, és tizeneggyel Prost előtt.

Mexikóvárosban Mansell a harmadik helyről indulhatott Senna és Piquet mögül, ám gondok támadtak a váltójával a rajtnál, így mire elindult az egész mezőny elment mellette. Végül a verseny során előre küzdötte magát az ötödik helyre, de ezért a gyakorlatban az akkor érvényben lévő "tizenegy-legjobb-eredmény" szabály miatt nem kapott pontot (minden pilóta összpontszámába csak az év során megszerzett tizenegy legjobb eredménye számított bele - és nem az összes). A győztes Berger volt Prost és Senna előtt, Piquet pedig a negyedik helyen végzett. A döntés az év utolsó versenyére, Adelaide-re maradt.

Aztán egy pillanat alatt szertefoszlott az álom... Mansell megszerezte a pole-t Ausztráliában és mindent megtett a világbajnoki címért, amit egy pilóta megtehetett. Hiába. A harmadik helyen autózott - és ez a világbajnoki címhez elég lett volna - amikor majd" 300 km/h-s sebességnél az egyik gumija defektet kapott és kénytelen volt a pálya szélére gurulni. Prost megvédte világbajnoki címét, Nigelnek pedig két pont hátrányban hozzá képest a második hely jutott. Viszont megverte sokra taksált csapattársát és sokak szerint ebben az évben mutatta meg először igazán, hogy benne van a világbajnoki cím lehetősége - ez volt az áttörés esztendeje számára, igazi élpilóta lett. Ráadásul az a tény, hogy az utolsó futamon önhibáján kívül veszítette el a világbajnoki címet, több szimpatizánst, szurkolót szerzett neki a továbbiakra, mint addig bármelyik győzelme. Nigel Anglia kedvence, hőse lett.

Újabb Mansell-dráma a világbajnoki címet eldöntő futamon - 1987

Az 1987-es szezon is Rio de Janeiróban kezdődött - s Mansell számára nem sokkal jobban, mint az előző években. Hiába indulhatott az első rajtkockából, motorproblémákkal visszaesett a hatodik helyre. Alain Prost (McLaren-Porsche) nyert Nelson Piquet és a francia új csapattársa, Stefan Johansson előtt.

Imolában Piquet nem állhatott rajthoz, mert az edzésen olyan nagy balesetet szenvedett, melyben agyrázkódást kapott. Mansellnek viszont ezúttal nem volt gondja - megelőzte Ayrton Sennát (Lotus-Honda) és nyert a brazil és Michéle Alboreto (Ferrari) előtt.

A következő futamon, Spa-Francorchamps-ban újra Nigelé volt a pole és az első rajttól jól is jött el, ám a versenyt leállították Philippe Steriff (Tyrrell-Ford) balesete miatt. Amikor a mezőny újra indult Senna szerezte meg a vezetést, Mansell pedig rátapadt. Két forrófejű, elszánt versenyző ha találkozik... Ez történt most is: a jóval gyorsabb Nigel megpróbálta külső íven megelőzni Ayrtont, ezt pedig a brazil nem hagyhatta - ütközés, kiesés mindkét versenyző számára. Az ügynek a boxutcában is volt folytatása, Mansell ugyanis visszaérkezve azonnal a Lotus boxa felé vette az irányt, ahol torkon ragadta és megfenyegette Sennát. A brazil később azt nyilatkozta, hogy Mansell hibája volt, hogy pont ott és úgy akart előzni - annyival gyorsabb volt, hogy bárhol máshol megtehette volna. Mindenesetre ez a McLaren malmára hajtotta a vizet, ők ugyanis így kettős győzelmet arattak Prost és Johansson révén. Piquet szintén a kiesők között volt.

Monacóban Mansell pole-t szerzett ugyan az időmérőn, ám Senna autójában már ott dolgozott az új "csodatechnika", az aktív kerékfelfüggesztés - és ennek megfelelően nagy előnyben volt a technikás pályán: könnyedén meg is nyerte a verseny Piquet és Alboreto előtt. Mansell kiesett, s a verseny után ötödik volt a világbajnokságban Prost, Senna, Johansson és Piquet mögött.

Detroitban Nigel indult ismét az élről és vezetett a 34. körig, ám ekkor görcsöt kapott a lába és szép lassan visszaesett az ötödik helyre. Senna ismét nyert Piquet és Prost előtt. A Williamsnek lázasan kellett dolgoznia a saját aktív felfüggesztésén...

Franciaországban, Paul Ricard-on Nigelnek tökéletes hétvégében volt része: előbb pole pozíció, majd egy sima rajt-cél győzelem. S következett a Brit Nagydíj, amely mindig inspirálta és ahol mindig jól szerepelt - úgy tűnik ő nem azok közül a versenyzők közül való volt, akit nyomasztottak a hazai közönség elvárásai. Ezúttal Silverstone volt a verseny helyszíne és Mansell franciaországi győzelme után már negyedik volt a világbajnokságban - de úgy, hogy közte és a vezető Senna között mindössze hat pont volt a különbség.

A viszony közte és csapattársa között finoman szólva nem volt felhőtlen: most, hogy Nigel a szezon addigi hat futamából ötön a pole pozícióból indulhaott, Piquet érezte úgy, hogy a csapatban ő a hátrányos helyzetű. Silverstone-ban azonban a brazil indulhatott az élről, Mansell pedig mellőle. Róluk, kettejükről szólt a verseny - mint ahogy egyre inkább a világbajnokság is. A rajtnál Prost még eléjük tudott kerülni egy remek indulással, ám a francia McLarenjét rövid idő alatt mindkét Williams gond nélkül előzte meg - az élen Piquet, mögötte Mansell. Egyértelműen az ő autójuk volt a legerősebb a gyors Silverstone-i aszfaltcsíkon.
A verseny 35. körében Nigel kerékcserére szánta el magát, Piquet viszont úgy döntött, hogy megkockáztatja boxkiállás nélkül végigfutni a versenyt. Miután Mansell visszatért a pályára 28 másodperc volt a lemaradása csapattársához képest, ám nála volt a friss gumik jelentette előny. A kérdés az volt, hogy ez az előny elég-e arra, hogy ledolgozza a hátrányát. Elég volt! Nigel innentől kezdve megszállottként leggyorsabb kört leggyorsabb körre halmozott és három körrel a futam vége előtt teljesen utolérte Piquet-t. Ha pedig utolérte, akkor már ki is cselezte és klasszis mozdulattal elment mellette! Piquet-nek innentől kopott gumijaival nem volt visszatérés, Nigel pedig a százezres tömeg hatalmas, eufórikus ünneplése közepette első helyen szelte át a célvonalat élete egyik legnagyobb versenyén!
Hatalmasat lépett előre ezzel a világbajnokságban is: immár második volt - holtversenyben csapattársával és mindössze egy ponttal elmaradva a még mindig vezető Sennától, aki ezen a versenyen harmadik volt ugyan, de kört kapott mindkét Williams-Hondától!

Hockenheim következett, ahol Mansellé volt újra a pole, ám a 25. körben - a második helyen autózva Prost mögött - motorhiba miatt feladni kényszerült a versenyt. Nem járt jobban Magyarországon sem, ahol újra az élről rajtolt, ám most egy kerékcsavar meglazulása miatt nem fejezhette be a futamot. Ami még ennél is rosszabb volt számára: mindkét alkalommal Piquet nyert és ezzel átvette a vezetést a bajnokságban Senna előtt. A hungaroringi verseny után Nelson előnye 15 pont volt Nigellel szemben.

Ausztriában aztán Mansellnek sikerült javítania valamelyest: nyert Piquet előtt. Ezzel együtt egyre erősebben tartották magukat a pletykák a brit médiában, hogy Piquet jobb elbánást kap a Hondától (állítólag a japán gyár valamiért jobban kedvelte a brazilt Mansellnél), s a kivételezésről szóló vélekedéseket csak erősítette, amikor Piquet Monzában aktív felfüggesztést kapott az autójába - és nyert - miközben Mansell csak harmadik lett "hagyományos" autójával.

Idő közben a Honda egy másfajta botrányról is gondoskodott: bejelentették, hogy 1988-ban a Williams helyett a McLarennek fognak motort szállítani - noha eredetileg még szerződésük volt erre az évre Frank Williams csapatával.

Portugáliában végre Mansell autójában is ott volt az aktív felfüggesztés, ám a 13. körben elektronikai hibával kiállni kényszerült. Prost nyert Berger (Ferrari) és Piquet előtt. Nelson előnye egyre nagyobb volt: ekkor már 18 pont a második helyezett Sennával és 24 a harmadik helyen álló Mansellel szemben. Még négy verseny volt hátra a szezonból.

Nigel mindent megtett utolsó esélyéért: Spanyolországban, Jerezben Piquet indulhatott ugyan a pole-ból, ám Mansell a rajtnál megelőzte és aztán sima rajt-cél győzelmet aratott, miközben csapattársa visszacsúszott a negyedik helyre. Ezzel - na és azzal, hogy Senna csak ötödik lett - Nigel feljött a pontverseny második helyére, de hátránya még mindig 18 pont volt Piquet-vel szemben és már csak három verseny volt hátra.

A következő futam a Mexikói Nagydíj volt. Mansell indult az élről, de a rajtot elrontotta és Berger vágott az élre Thierry Boutsen (Benetton-Ford), Piquet, Prost és Mansell előtt. Nem sokkal később Prost és Piquet ütköztek, melynek következtében a francia kiesett a versenyből - s végleg szertefoszlottak világbajnoki reményei 1987-re. Piquet visszaesett a mezőny végére, közben az élen pedig Boutsen és Berger is feladni kényszerült a versenyt műszaki hiba miatt, úgyhogy Mansell vezetett. Piquet nagy versenyt futott és egyre csak jött fel. Már a negyedik helyen autózott, amikor a 26. körben Derek Warwick (Arrows-BMW) autója felrobbant és le kellett állítani a versenyt. Az új rajt után az a szisztéma lépett életbe, mely szerint összeadják a futam első és második szakaszának időeredményeit és ennek alapján hirdetnek győztest. Piquet agresszíven az élre vágott, ám Mansellnek nem kellett emiatt izgulnia. A verseny első szakaszában 45 másodperc volt az előnye csapattársához képest, s ezt bajos lesz a brazilnak ledolgoznia. Nem is tudta, így Nigel megnyerte a versenyt Piquet és Riccardo Patrese (Brabham-BMW) előtt. Az utolsó két verseny előtt Nigelnek még volt esélye megnyerni a világbajnokságot, az azonban - miután Prost után Senna is kiesett a versenyen - végleg eldőlt, hogy a Williams-Honda két pilótája közül kerül ki a győztes!

Suzukában először rendeztek versenyt 1987-ben, s ezért csütörtökön is beiktattak egy szabadedzést, hogy a pilóták jobban megismerkedhessenek a pályával. Mansell számára ez az ismerkedés a lehető legrosszabbul sikerült... Az egyik körében - ártalmatlan helyzetben, ám több, mint 200 km/h-s sebességnél - kitört az autója hátulja és hatalmasat bukott. Olyan szerencsétlenül csapódott be a gumifalba, hogy súlyos gerincsérülést szenvedett. Természetesen a versenyen nem indulhatott el - pedig Piquet a 46. körben műszaki hibával kiesett -, sőt, a zárófutamot, az Adelaide-i Ausztrál Nagydíjat is otthoni karosszékéből kellett néznie. Nelson Piquet harmadszor is világbajnok lett, Mansell számára pedig újabb második hellyel és újabb szerencsétlen epizóddal zárult le egy év. Ráadásul 1988-ra nem voltak túl jók a kilátások, hiszen a gyári Honda motorok helyett a Williamsnek be kellett érnie a gyenge és megbízhatatlan Judd hajtóművekkel.

Forrás:Formula.hu


--------------------

A zene a saját tapasztalásod, gondolatod és bölcsességed. Ha nem éled meg nem válik teljessé
"Az a véleményem, hogy Sanyi bácsinak agyára ment a hajlottkor, ebből kifolyólag butaságokat beszél"-Gyilok
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Nyilok
hozzászólás Oct 4 2007, 05:06
Létrehozva: #4


Cherokee Warrior
***

Csoport: Members
Hozzászólások: 393
Regisztrált: 10-August 07
Azonosító: 132



Nigel Mansell - 2. rész
Frusztráló év után búcsú a Williamstől - 1988

A Williams visszaesése miatt az 1988-as év szörnyen alakult Nigel és új csapattársa, Riccardo Patrese számára. (Piquet a Lotus-Hondához szerződött 1988-ra, miután Ayrton Senna Alain Prost csapattársa lett a McLaren-Hondánál, amely dominált.) Mansell első célbaérésére a szezon nyolcadik versenyén, az esős Brit Nagydíjon került sor. Igaz, hogy ez egy remek második hely volt - és a leggyorsabb kört is megfutotta - de ez nem sokat javított a Williams frusztráló helyzetén. Az előtte való hét verseny a következőképpen alakult Mansell számára: Brazíliában és Imolában elektronikai hiba miatt esett ki, Monacóban önhibájából, Mexikóban és Kanadában motorhibával, Detroiban ismét egy elektronikai hiba következett, majd Paul Ricard-on a felfüggesztés meghibásodása. Aztán jött egy pillanatnyi fellélegzés Silverstone-ban, de a szezon második fele sem ment jobban.

A Német Nagydíjon kicsúszott, a Hungaroringen betegség (bárányhimlő) miatt feladta a versenyt, majd ugyenezen oknál fogva a következő két futamra - Belga és Olasz Nagydíj - nem ment el. (Spa-ban honfitársa, Martin Brundle, Monzában a francia Jean-Louis Schlesser volt a helyettese.) Portugáliában a harmadik helyért harcolt Sennával, amikor koccantak és Nigel emiatt kipördült. Aztán Jerezben újra megcsillogtatta tudását. A második helyről indulva lerajtolta Sennát és üldözőbe vette Prostot, sőt egy darabig szorongatni is tudta a domináns McLaren-Hondában ülő kétszeres világbajnokot! A boxkiállások után aztán Prost mégiscsak elhúzott, ám Mansell elégedett lehetett második helyével - hiszen például a másik McLaren-versenyzőt, Sennát maga mögött tudhatta.

Az utolsó két verseny nem volt ennyire sikeres: mind Suzukában, mind Adelaide-ben kicsúzott. Ezzel zárult le egy nem túl sikeres esztendő, amikor mindössze kétszer ért célba - igaz, mindkétszer a második helyen - és 12 pontot szerezve a világbajnokság kilencedik helyén végzett.

"Il Leone" - 1989

Eljött tehát az idő, hogy Nigel váltson és új életet kezdjen. A Ferrari azóta is rajta tartotta a szemét, amióta két évvel korábban kikosarazta őket, s most, hogy a Williams már nem volt világbajnok autó, Mansell könnyebben "csábíthatónak" bizonyult. 1988 júliusában aláírta szerződését a maranellói csapattal 1989-re. Agusztusban Enzo Ferrari meghalt - így Nigel volt az utolsó olyan autóversenyző, akit a Commendatore még maga választott ki csapatába.
Csapattársa az a Gerhard Berger lett, akivel korábban mindig nagyon jó viszonyt tartott fenn.

A téli tesztek alapján senki sem várta, hogy a John Barnard által tervezett Ferrari 640-es ki fogja bírni 1989 első futamát. Az autó gyors volt, de addig egyetlen tesztelésen sem bírta ki a versenytávot...

Az első versenynek, Rio de Janeiróban Mansell a harmadik rajthelyről vághatott neki. A rajttól csapattársa Berger jött el a legagresszívabban és összeütközött Sennával. Riccardo Patrese (Williams-Renault) hasznot húzott a kavarodásból és az élre állt. Csapattársa, Thierry Boutsen követte, majd őket Mansell. Az angol a harmadik körben megelőzte Boutsent, majd a tizenhatodikban Patresét és az élre állt. Később, a boxkiállások során Prost keveredett az élre, ám kuplungproblémái voltak és Mansell utolérte, majd elment mellette. Később Nigel még egyszer kiment kereket cserélni, így Prost visszakerült vezető pozícóba, ám az angol újra ledolgozta hátrányát pillanatok alatt és megint megelőzte Prostot. Végül pedig learatta a győzelmet! Első futamán a Ferrarival, rögtön győzni tudott és ezzel egy csapásra a tifosik hőse lett. Ekkor kapta tőlük az "Il Leone" (Oroszlán) becenevet. A legmeglepőbb Mansell számára az volt, hogy autója végig kibírta a távot és a következő versenyek meg is mutatták, hogy miért volt ez akkora meglepetés...

Imolában Berger nagyon súlyos balesetet szenvedett a Tamburello kanyarban - műszaki hiba következtében. Gerhard kórházba került, de két versennyel később ismát rajthoz állhatott. Mansell úgy döntött, hogy csapattársa autójának furcsa meghibásodása ellenére rajthoz áll, ám a 23. körben váltóhiba miatt kiesett a harmadik helyen autózva. Monacóban ugyanez történt a 30. körben - szintén a harmadik helyen autózott -, majd Mexikóban is a 43. körben - miközben a második helyen hajtott. Phoenixben, az Egyesült Államok Nagydíján újra a harmadik helyről állt ki - ezúttal a generátor meghibásodása miatt.

Kanadában vízes, ám felszáradóban lévő pályáról indulhatott a mezőny, így két pilóta - Mansell és Alessandro Nannini (Benetton-Ford) kockáztatott és hirtelen ötlettől vezérelve a második rajt előtt (miután az elsőnél Berger leragadt és újra indították a futamot) száraz pályára való gumikra váltott. Ez még úgy is kifizetődhetett volna, hogy így nekik a boxutcából kellett indulniuk. Igen ám, de a boxutca kijáratánál nem működött megfelelően a lámpa és pályabíró sem irányította őket zászlójelekkel, így Mansell és Nannini nem a mezőny után indultak el - ahogy kellett volna - hanem még előttük! Ez diszkvalifikációt vont maga után mindkettejük számára.

Paul Ricard-on klasszis teljesítmény következett Manselltől. A második rajtkockából indulhatott eredetileg, ám a rajtnál Mauricio Gugelmin (March-Judd) tömegbalesetet okozott - többek között Nigel Ferrariját is magával sodorva. Amikor újra indították a futamot, Mansellnek a boxutcából kellett indulnia, ráadásul egy számára nem optimálisan beállított autóval, ugyanis Berger - aki olajszivárgásra panaszkodott - elvitte a tartalék autót, Nigelnek így maradt Berger autója. Ezzel együtt Mansell remekelt: az utolsó helyről indulva a verseny végéig feljött egészen a második pozícióba - csak Prost végzett előtte! Mansell pályafutása egyik legjobb teljesítményének nevezte ezt - és valószínűleg az is volt!

Prost a Francia Nagydíj után bejelentette, hogy a szezon végén elhagyja a McLarent - ahol igencsak megromlott a viszonya csapattársával, Sennával - ám az akkor még nem dőlt el, hogy hová fog szerződni. Berger még a következő verseny, a Brit Nagydíj előtt bejelentette, hogy ő fogja elfoglalni Prost megüresedett helyét a McLarennél, s ennek nyomán rögvest elkezdődtek a találgatások, hogy Prost akkor talán éppen Berger helyére megy majd a Ferrarihoz. Ám a hivatalos bejelentésre még várni kellett.

A Brit Nagydíjakon Mansell az esetek 99 százalékában jó versenyeket futott és ez 1989-ben sem volt másként. Az élről a két McLaren indulhatott, ám Senna a 12. körben megpördült és kiesett. Mansell ezzel a második helyre került Prost mögé. Ugyan a domináns McLarenben ülő franciát komolyan sosem tudta veszélyeztetni, de adott körülmények között remeknek volt mondható a második hely, amelyet végül megszerzett - ráadásul a leggyorsabb kört is ő futotta.

A Német Nagydíjon mindkét McLaren célba ért, Mansell pedig a harmadik helyet szerezte meg mögöttük. Aztán Magyarországon egy újabb emlékezetes futama következett Nigel pályafutásának. A Hungaroringen futott verseny első köre után még a nyolcadik volt. Aztán sorra előzte meg az előtte lévőket - egy olyan pályán, ahol Monaco mellett talán a legnehezebbnek tartják az előzést. Már a harmadik helyen állt, amikor az addig második Senna megelőzte a műszaki problémákkal küzdő Patresét és később így tett Mansell is. Ha csak ennyi lett volna a verseny, már akkor is meg kellett volna emelnünk kalapunkat Nigel teljesítménye előtt. De még nem volt vége! Senna hajtott az élen, mögötte Mansell. Nigel gyorsabb volt a pálya technikás részein, a kanyarokban, ám ott, ahol előzni lehetett volna - a célegyenesben - elhúzott tőle a Honda motorral szerelt McLaren. Így rótták a köröket egymás mögött, amikor a célegyenesben utolérték Stefan Johanssont (Onyx-Ford), hogy lekörözzék. Johansson észrevette az éllovasokat és kihúzódott a pálya bal szélére. Senna jobbról megkezdte az előzést. Nigel ekkor észrevette, hogy Johansson úgy lehúzódott, hogy akár három autó is elférhet egymás mellett. Mansell szemfüles módon úgy határozott, hogy nem sorol be Senna mögé, hanem egészen jobbra húzódik a brazil által szabadon hagyott helyre és megkísérli az előzést. Egy ideig így haladtak egymás mellett: Johansson bal oldalt, Senna középen, Mansell a pálya jobb oldalán. Ez a vakmerőség talán magát Sennát is meglepte és nem tudott mit tenni az elszánt angol ellen. Mansell megcsinálta! Egyszerre körözte le Johanssont és előzte meg Sennát - azt a versenyzőt, aki kora legagresszívebb pilótájának hírében állt a kerék a kerék melletti csaták tekintetében. Ez azonban most Nigel pillanata volt! Meg is nyerte a versenyt és igazán büszke lehetett arra a módra, ahogyan ezt tette. Mansell addigi pályafutásának egyértelműen legjobb versenyének nevezte a mogyoródi futamot.

Spa-ban a Ferrari ismét nem vehette fel a versenyt Senna és Prost McLarenjével, így Nigel a harmadik lett. Ez volt az utolsó pontszerzése az évben. Monzában váltóhibával adta fel a versenyt, aztán jött egy sokat vitatott Portugál Nagydíj. Mansell a boxutcában megfordult, ami nyilvánvalóan szabálytalan, s ezért fekete zászlóval kizárták. Ő azonban folytatta a versenyt - később azt állította, hogy nem látta a fekete zászlót - és összeütkötött a világbajnoki címért versenyben lévő Sennával. A brazil dühe érthető volt: olyan pilóta ütötte ki, akinek már pályán sem szabadott volna lennie. Nigelt eltiltották a következő versenytől, a jerezi Spanyol Nagydíjtól. Az angol ezt túl szigorú ítéletnek tartotta, hangsúlyozva, hogy nem szándékosan hagyta figyelmen kívül a fekete zászlót és különösképpen nem szándékosan ütötte ki Sennát a versenyből. Ezzel együtt a büntetést tudomásul kellett vennie és le kellett töltenie.

A következő futamon, a Japán Nagydíjon vitatott módon dőlt el a világbajnokság Senna és Prost között, amikor a két McLaren-pilóta az első kanyarban összeütközött és így Prost lett a bajnok. Nigel motorhibával kiesett. Az utolsó, Adelaide-ben megrendezett futamon zuhogott az eső és Mansell egy kipördüléssel fejezte be az évet, melynek végén két futamgyőzelmet számlálhatott és 38 pontjával a negyedik helyen végzett a világbajnoki pontversenyben Prost, Senna és Patrese mögött.

Konflitusokkal terhes csapattársi viszony Prosttal - 1990

Ekkorra már hivatalos volt, hogy 1990-ben a világbajnok Prost lesz Nigel csapattársa a Ferrarinál. Mindketten diplomatikusan és jólnevelten nyilatkoztak egymásról és arról, hogy mindig is jó viszonyban voltak, így nem jelenthet majd gondot az együttműködés...

A csapattársi viszony a Forma-1-ben egy nagyon felemás viszony: egyrészt a csapat érdekében együtt kell működnöd legközelebbi kollágáddal, másrészt viszont ő a legnagyobb ellenfeled is - hiszen ugyanolyan technikával mérettetsz meg vele. Ha pedig két "nehézfiú" kerül ugyanazon istállóhoz, abból különösen sok problémával terhelt kapcsolat lehet. Nem volt ez másként 1990-ben sem Mansell és Prost esetében a Ferrarinál.

Prost háromszoros világbajnokként érkezett Maranellóba, Mansell pedig - noha az élversenyzők közé számították - ekkor még nem rendelkezett világbajnoki címmel. Emiatt aztán a francia tekintélye egyértelműen nagyobb volt - Mansell hiába szolgált már le egy évet a Scuderiánál, melynek során voltak briliáns pillanatai is. Nigel később úgy nyilatkozott, hogy Prost, amint betette a lábát a csapathoz, elkezdte maga köré gyűjteni a legjobb embereket és elkezdett ellene intrikálni. Hogy ez tényleg így volt-e, vagy csupán a féltékenység szólt Mansellből - hiszen Prost sikeresebb volt nála 1990-ben - azt kívülről nem tudjuk megítélni. Az eredmények azonban Prost mellett szóltak - s Nigel egyértelműen háttérbe szorult.

Az első versenyen, Phoenix-ben mindketten kiestek (Mansellnél motorhiba) - Senna nyert Jean Alesi (Tyrrell-Ford) előtt. A második futamon, Sao Paulóban Prost nyert, miközben Nigel csak negyedik tudott lenni. Aztán Imolában újra motorhiba sújtotta Mansellt, Prost pedig a negyedik helyen végzett Patrese, Berger és Nannini mögött. Monacóban egyik Ferrari sem ért célba - Mansell akkumlátorhibával esett ki.

Aztán eljött a Kanadai Nagydíj, ahol Nigelnek először sikerült Prost előtt végeznie úgy, hogy mindketten célba értek: ő harmadik lett Senna és Piquet (Benetton-Ford) előtt, míg Prost az ötödik helyen végzett. De aztán jött a visszavágó Mexikóban: Prost második futamgyőzelmét aratta - Mansell és Berger előtt. Paul Ricard-on hiába volt Nigelé a pole és a leggyorsabb kör, a versenyen csak a 18. helyen végzett - miközben Prost újra nyert. És aztán Silverstone - a Brit Nagydíj ezúttal csúcspont helyett az év mélypontját hozta Mansellnek. Vezetett a versenyben, amikor váltóhiba miatt kiállni kényszerült - így Prost ölébe hullott a győzelem. Nigel ekkorra a sok sikertelenség, Prost fölénye és a csapaton belüli politizálás miatt már annyira frusztrált volt, hogy a verseny után bejelenti: a szezon végén visszavonul. Ez döbbenetes bejelentés volt, hiszen az Oroszlánról senki sem hitte, hogy valaha is feladja...

Ezt az elkeseredettséget nem segítettek oldani a következő versenyek sem: Hockenheimban műszaki hibával esett ki, majd Magyarországon csak 17. lett, aztán Spa-ban kezelhetőségi gondokkal ismét kiesett. Közben Prost tovább gyűjtögetett: Hockenheimban negyedik hely, a Hungaroringen kiesés, Spaban második hely.

Monzában, a Ferrari hazai pályáján Mansell végre újra pontot szerzett, de megint csak csapattársa mögött: Prost második lett, ő negyedik. Aztán felvirradt a Portugál Nagydíj napja: ezúttal minden összejött és a pole-ból indulva sima győzelmet aratott Senna és Prost előtt. Ezzel együtt a világbajnoki címért folyó harcba már nem volt beleszólás - az Senna és Prost között dőlt el.

Spanyolországban, Jerezben Alain nyert is Nigel előtt miközben Senna kiesett. Aztán jött ismét Suzuka és újra Senna és Prost volt a figyelem középpontjában akárcsak egy évvel azelőtt. A történelem ismételte magát abban, hogy a világbajnoki cím sorsa megint vitatott módon dőlt el - de ezúttal Senna javára. Az indulásnál a brazil belerohant Prost Ferrarijába és mindketten kiestek. Noha néhány évvel később Senna elismerte, hogy szándékosan tette, amit tett, de ez semmit sem változtatott azon a tényen, hogy Alainnek már nem maradt esélye, hogy fordítson. Mansell mellékszereplője maradt ennek futamnak: váltóhibával kiesett. Adelaide-ben aztán övé lett a második hely - és a leggyorsabb kör - Piquet mögött és Prost előtt.

Nigel kapcsolata jól indult a Ferrarival 1989-ben, ám Prost érkezése 1990-ben megkeserítette az életét - és persze az a tény is, amit a világbajnoki pontverseny tabelláján lehetett olvasni a szezon után: Alain Prost: 71 pont, 5 győzelem és 2. hely; Nigel Mansell: 37 pont, 1 győzelem és 5. hely.

Ismét a Williamsnél - 1991

Az 1990-es szezon közepén tehát Mansell bejelentett, hogy az év végén visszavonul. Ám ekkor egykori csapatfőnöke, Frank Williams ismét segítő kezet nyújtott neki és felajánlotta, hogy üljön vissza az immár Renault motorral hajtott Williamsbe. Márpedig ez az ajánlat sok jóval kecsegtetett: a Williams ugyanis újra felszállóágban volt. Mansell tehát visszavonulás helyett a Williamset választotta, ahol Riccardo Patrese lett a csapattársa. Ez a viszony sokkal könnyedebbnek ígérkezett a Prosttal való kapcsolatnál. Patrese a boxutcában kedvelt ember volt - mindig és mindenkivel barátságos és szelíd természetű, aki ráadásul sosem nyúlt a pszichológiai hadviselés eszközéhez senkivel szemben. Nagyon kellemes kolléga volt és az intrikákkal teli 1990-es szezon után ez most ideális volt Mansell számára.

Az 1990/1991-es télen a Williams nagy változásokon ment keresztül: leszerződtettek egy akkor még ismeretlen nevű mérnököt, bizonyos Adrian Newey-t, aki az aerodinamika nagy szakértője volt. És persze Nigel visszatérése is jelentős előrelépésnek számított: az angol első Paul Ricard-i tesztjén négy másodperccel megdöntötte a csapat előző pilótájának, Thierry Boutsennek a Francia Nagydíjon futott legjobb köridejét...

Sok szakember már 1991-ben a leggyorsabb autónak tartott a Williams-Renault-t, ami azonban még nem volt elég megbízható. Ezt támasztotta alá az első három verseny: Mansell mind Phoenix-ben, mind Interlagosban váltóhibával esett ki és tulajdonképpen Imolában is ez okozta a "vesztét", amikor leragadt a rajtrácson és hátulról belerohantak. Mindhárom versenyt Senna nyerte McLaren-Hondájával, de a másodikon legalább Patrese megmentett egy második helyet a Williams számára.

Monacóban végre Nigel is célba ért: ugyan remekbe szabott manőverrel előzte meg Prost Ferrariját az alagút utáni sikánban (mézédes pillanat lehetett Mansell számára!), ám Senna McLarenje ellen nem volt mit tenni - így csak a második hely jutott neki. Miután Senna négy futamot megnyert az első négy versenyből Nigel kijelentette, hogy a világbajnokság eldőlt. Ayrton ezzel vitatkozott - talán óvatosságból, talán udvariasságból - ám a tények önmagukért beszéltek: neki volt 40 pontja, Mansellnek - aki talán autója gyorsaságánál fogva felvehette volna vele a versenyt - 6 pont állt a neve mellett.

Montrealban újra lesújtott a Mansell-féle balszerencse. A két Williams az egész hétvégét dominálta: Patrese indult a pole-ból és Mansell a második rajtkockából. Aztán a versenyen a két Williams elhúzott, messze maguk mögött hagyva Sennát és csak egymással küzdve. Ám ekkor Patrese gumidefektet kapott és egy kör hátrányba került. Mansell maradt az élen. Senna ekkor már nem volt versenyben - elektronikai hiba - úgyhogy Nigelnek itt volt a kiváló alkalom arra, hogy tíz pontot ledolgozva mégiscsak valamivel szorosabbá tegye a világbajnoki címért folyó harcot. Az utolsó körben 52 másodperccel vezetett Piquet előtt. Itt már semmi baj nem történhet! Vagy mégis? Biztos előnye tudatában Mansell elkezdett integetni a közönségnek. És ekkor valami egészen hihetetlen dolog történt: Nigel autója lelassult, majd teljesen leállt. A félautomata váltó üresbe kapcsolt és lefulladt a motor...
Gyors autó ide vagy oda, mégis úgy tűnt, hogy Mansellnek semmi sem akar összejönni. Tíz helyett egyetlen ponttal vígasztalódhatott, mert a hatodik helyen klasszifikálták.

Mexikóban Patrese indulhatott a pole-ból, Mansell mellőle. Patrese azonban nem jól rajtolt és visszaesett a negyedik helyre Mansell, Senna és Alesi mögé. Ez azonban az ő versenye volt. Előbb megelőzte Sennát - akit időközben megelőzött Alesi - majd ugyanezt tette a fiatal franciával is és már ott is loholt Mansell nyakán. Rajta is talált fogást, elment mellette is és nyert. Nigel a második helyen végzett és nyilvánvalóan nehéz volt megemésztenie, hogy tapasztalt, ám nálánál kevesebbre tartott csapattársa ilyen tisztán megverte és megszerezte a Williams első futamgyőzelmét 1991-ben.

Ebben a szezonban rendezték először a Francia Nagydíjat Magny-Cours-ban. A pole ismét Patreseé volt, ezúttal Senna indult mellőle és Mansell mögüle. A rajtot azonban ismét nem kapta el jól az olasz és visszaesett. Prost vágott az élre, mögötte Mansellel és Sennával. Prost előbb egérutat nyert, ám később Mansell utolérte és megelőzte. Aztán - hogy mégse legyen ennyire egyszerű a dolog Nigel számára - a boxban a francia megint elé került. De Mansell ezt is megoldotta és megint megelőzte Prostot. Ezúttal nem állt le az autó sem és végre megvolt Nigel első futamgyőzelme 1991-ben és a tizenhatodik pályafutása során. Ez azért volt mérföldkő, mert beérte Stirling Mosst az örökranglistán - aki addig a legsikeresebb angol versenyző volt a futamgyőzelmek számát tekintve.

Silverstone-ban tökéletes hétvége következett. Megszerezte pole-t és noha Senna lerajtolta, már az első körben visszaelőzte a brazilt. Innentől kezdve semmi sem veszélyeztette győzelmét - és megfutotta a leggyorsabb kört, azaz megcsinálta a pole-leggyorsabb kör-futamgyőzelem "mesterhármast".

A Brit és a soron következő Német Nagydíj között tragédia rázta meg az autósportot, ami Mansellt egészen közelről érintette: az Oulton Park-i Forma-3000-es versenyen halálos versenybalesetet szenvedett a 22 éves Paul Warwick, az egykori Forma-1-es pilóta, Derek öccse. Paul a Mansell-Magdwick csapat versenyzője volt, amelynek Nigel volt az elnöke, ezért Mansellt különösen sokkolta az eset.

Hockenheimban azonban már a versenyre koncentrált: megszerezte a pole-t és sima rajt-cél győzelmet aratott. Senna kezdeti óriási előnyéből a világbajnoki pontversenyben nyolc pont maradt Mansellel szemben.

Magyarországon azonban Senna kissé újra megugrott: a brazil indulhatott a pole-ból, mellőle Patrese és mögüle Mansell. A 45. körben Nigel elment csapattársa mellett és a második helyen kísérte célba a futamgyőztes Sennát.
A verseny előtt mindkét Williams-pilóta szerződését meghosszabbították, így a szezon végéhez közeledve mind Nigel, mind Patrese megnyugodhatott a jövő felől.

Spa-ban Nigel még távolabb került az 1991-es világbajnoki címtől: a második helyen autózott Senna mögött, amikor elektronikai hibával kiállni kényszerült. Monzában Senna hajtott az élen, Mansell a második helyen, Patrese a harmadikon, amikor Riccardo megelőzte Nigelt. Patrese aztán Sennát is megelőzte, ám nem sokáig vezethetett: egy kör múlva váltója felmondta a szolgálatot és kicsúszott. Nigel ismét Senna nyomában volt, majd az Ascari-sikánban - ott ahol korábban Patrese is előzött - elment a brazil mellett és meg sem állt a győzelemig.
Négy versennyel a világbajnokság vége előtt Senna 18 pont előnyben volt Mansellel szemben, tehát matematikailag még semmi nem dőlt el. Emiatt Patrese vállalta a vízhordó szerepét Nigel mellett a hátralévő futamokra.

Portugáliában ennek megfelelően is cselekedett. Riccardo indult az élről, miközben Nigelé csak a negyedik rajtkocka volt. A rajtnál Mansell megelőzte Sennát, majd később Bergert is és már ott volt Patrese mögött, aki engedelmesen lehúzódott előle és elengedte. A gond csak ezután jött. Amikor Mansell kerékcseréje után elhagyta a boxutcát és megtett néhány métert, egyszerűen elszabadult a jobb hátsó kereke. Szerelői utánaszaladtak és visszatették autójára a gumit, ám szabálytalan a boxutca azon területén dolgozni, ezért Mansellt diszkvalifikálták a versenyből Patrese pedig nyert Senna előtt. A brazil egyre közelebb került a világbajnoki címhez...

A Spanyol Nagydíjat megelőző pilóta-megbeszélés meglehetősen feszült hangulatban folyt. Az eligazítást meglátogatta a FISA elnöke, Jean-Marie Balestre is és állítólag vita robbant ki közte és Mansell között, de Senna és Piquet is erőteljesen bírálta különböző ügyekben. Mansell Bergerrel is összekülönbözött, akit - a szemtanuk szerint - torkon is ragadott.

Magán a versenyen Berger indult az élről, mellőle Mansell, aki végig dominált és nyert. Senna csak az ötödik lett, s ez matematikailag még mindig esélyt adott Mansellnek az utolsó két versenyre, hiszen most 16 pont volt a brazil előnye.

A Japán Nagydíjon Berger indult az élről, Senna a második helyről, Mansell a harmadikról. Ez maradt a későbbiekben is a sorrend. Senna hagyta, hogy csapattársa egérutat nyerjen, hiszen neki elég volt a második hely is a világbajnoki címhez. Mansellnek támadnia kellett volna - és nyernie - ahhoz, hogy az utolsó versenyre halassza a döntést. Ez nem sikerült. Hibát követett el és kicsúszott a versenyből. Ayrton Senna harmadszor is világbajnok volt, Mansell pályafutásába pedig újabb kihasználatlan lehetőségként került ez az év.

Az utolsó versenyt Adelaide-ben a17. körben leintették a szörnyű időjárási körülmények miatt, így az első hat csak a helyezésekért járó pontoknak a felét kapta meg: a győztes Senna öt pontot, a második helyezett Mansell három pontot és így tovább.

Mansell 1991-ben összesen 72 pontot szerzett (a világbajnok Senna 95-öt) és öt futamot nyert. Ez azonban nem volt elég. Ő végre a világbajnoki címet akarta! Ehhez azonban megbízhatóbbá kellett válnia a Williams-Renault-nak.

Az Oroszlán éve! - 1992

És 1992-re megbízhatóbbá is vált! A szezon a dél-afrikai Kyalamiban kezdődött - a Williams-Renault ellenfelei számára sokkoló eredménnyel. Nigel az egész hétvégét dominálta az összes szabadedzésen, az időmérő edzésen és a versenyen is ő volt a leggyorsabb. Csapattársával kettős győzelmet arattak, de Mansell még Patresét is 20 másodperccel verte. Ha az előző évben Mansell azt mondta négy verseny után a világbajnokságra, hogy az eldőlt Senna javára, akkor most az ő ellenfeleiben kezdhettek ilyen gondolatok felsejleni. Egy verseny után persze merészség bármit is kijelenteni egy egész szezon végkimenetelét illetően, ám a speciális elektronikai újdonságokkal felszerelt Williamsek egyértelműen egy másik ligában játszottak a többiekhez képest - ez már az első futam után vitathatatlanul kiderült. A kérdés pusztán a megbízhatóság volt, de Kyalamiban ezzel sem volt gond.

És nem volt gond vele a következő versenyeken sem. Mexikóban ismét pole pozíció és kényelmes győzelem Patrese előtt. Interlagosban mindez megismétlődött - csak Mansell és Patrese voltak ugyanabban a körben...

A barcelonai esőben - "természetesen" ismét a pole-ból indulva - Mansell újra nyert, még úgy is, hogy saját bevallása szerint a verseny közepén volt egy időszak, amikor kihagyott a motor. De a Williams akkora erőfölényben volt, hogy ez sem tudta megakadályozni Nigel negyedik győzelmét az év negyedik versenyén. És még nem volt vége a nagy sorozatnak: Imolában újabb első rajtkocka és újabb rajt-cél győzelem következett.

A média elkezdett háborogni és javaslatokat tenni valamiféle hendikep rendszer bevezetésére, amely kiegyensúlyozná a Williamsek előnyét és "visszahozná az igazi versenyeket". Mások azon a véleményen voltak, hogy nem szabad a brit csapatot és pilótáikat "megbüntetni" csak azért, mert jó munkát végeznek.

Monacóban ráadásul valamelyest megnyugodhattak a kedélyek, hiszen ezúttal nem Mansell nyert - igaz, csak egy balszerencse miatt nem. Ismét a pole pozícióból indult, megfutotta a leggyorsabb kört és a 71. körig vezetett, amikor aztán defektet érzékelt és kiállt kerékcserére. Valójában nem volt defektje, csupán a bal hátsó kerekében jelentkező vibráció zavarta meg, ám ezzel Senna ölébe hullott a győzelem, Nigel pedig a második helyen ért célba.
Montrealban Nigel a 15. körben kipördült a versenyből, amit végül Gerhard Berger (McLaren-Honda) nyert.

Aztán újabb nagy sorozat következett: Magny-Cours-ban, Silverstone-ban és Hockenheimban pole pozíció és sima győzelem - igaz, a Francia Nagydíjon ehhez azért kellett az is, hogy csapattársa udvariasan maga elé engedje Nigelt... És úgy érkeztünk el a Magyar Nagydíjra, hogy Mansell akár már ott bebiztosíthatta világbajnoki címét! A második helyről rajtolhatott és megfutotta a leggyorsabb kört. Természetesen szerette volna futamgyőzelemmel ünnepelni világbajnoki címét, ám egy defekt miatt visszaesett a hatodik helyre. Innen újra felküzdötte magát a második helyre - ami már elég volt a világbajnoki címhez, így nem kockáztatott. Senna learatta a futamgyőzelmet, de a hős Mansell volt, aki végre valahára révbe ért és megnyerte a hőn áhított Forma-1-es világbajnoki címet! 1992 minden bizonnyal a legkönyebb esztendő volt számára, ám sok év elszánt küzdelem és rengeteg balszerencse után senki sem sajnálta tőle, hogy most viszonylag könnyedén tudott nyerni egy remek autó segítségével. Anglia természetesen határtalanul büszke volt hősére!

De az évnek még nem volt vége. Spa-Francorchamps-ban a változékony, hol esős, hol száraz időjárás megtréfálta a "nagy öregeket" és az ifjú Michael Schumacher (Benetton-Ford) arathatta le első futamgyőzelmét egy jól időzített boxkiállás segítségével. Mansellnek és Patresének ezúttal a dobogó második, illetve harmadik foka jutott. Nigelnek ezen a futamon is volt egy remek pillanata, amikor a vizes pályán slick gumikon kívülről előzte meg Sennát a Blanchimon-ban.

Az Olasz Nagydíjon Nigel maga elé engedte Patresét - ezzel köszönve meg egész éves segítségét - ám aztán mindkét Williams műszaki hiba áldozata lett: Mansell kiesett, Riccardo pedig visszaesett az ötödik helyre, így Senna tudott nyerni.

Mansell még ezen a hétvégén bejelentette, hogy 1993-ban az amerikai IndyCar sorozatban folytatja pályafutását. A Forma-1-ben elérte a célját és különben is belefáradt már a sok éves küzdelembe. Az amerikai szériában nem olyan kemény a konkurenciaharc, kisebb a nyomás. Mansell döntését az is elősegítette, hogy egyre többet pletykáltak arról, hogy a Williams 1993-ra Patrese helyére Prostot (aki 1992-ben "szabadságon" volt) vagy Sennát akarja.

Estorilban pole pozíció és futamgyőzelem következett Nigel számára, csapattársa viszont hatalmasat bukott, amikor a célegyenesben ütközött Bergerrel. Szerencsére mindketten ép bőrrel megúszták, de félelmetes jelenet volt.

Japánban aztán végre sikerült Mansell terve, hogy megajándékozza Patresét egy futamgyőzelemmel. A versenyt ő vezette, amikor maga elé intette az olaszt. Végül Nigel ugyan motorhibával amúgy is kiesett, Riccardo viszont learathatta első - és egyetlen - futamgyőzelmét az évben.

A sima szezon aztán mégis vitákkal terhelten ért véget Adelaide-ben. Mansell vezetett és Senna üldözte, amikor a brazil "nemes egyszerűséggel" hátulról beleszaladt. Ayrton tovább tudott menni és nyert, míg Mansell kiesett. Sokak szerint Sennának járt volna minimum egy "stop-and-go" büntetés, ám a versenybíróság nem cselekedett.

Mansell így is elégedett lehetett. 108 pontot szerzett és kilenc futamot nyert 1992-ben - ami akkor rekord volt az egy szezon alatt elért eredmények tekintetében. Az egy szezon alatt szerzett 14 pole pozíciója pedig a mai napig az!
Természetesen ez nagyban volt köszönhető a domináns Williams-Renault-nak, de még egy ilyen autóba is kell a klasszis pilóta. Mansell csapattársa, Patrese mindössze 56 pontot szerzett és egy futamot nyert...

Új élet az IndyCar-ban -1993 és 1994

Nigel elköszönt a Forma-1-től és 1993-ban új életet kezdett az amerikai IndyCar sorozatban. A Newman/Haas Lola-Ford csapat szerződtette és ez egy sokkal nyugodtabb világ volt a Forma-1-nél. Először is itt Mansell volt a legnagyobb sztár - a Forma-1-ben "csak" egyike volt a sok sztárnak. Amerikában Mansell saját motorhome-ot kapott és mindenben a kedvét keresték. A szponzori kötelezettség is minimális volt - miközben a Forma-1-ben minden a PR körül forgott. Tehát Mansell számára minden adott volt egy kellemes "levezetőhöz" karrierje számára.

A szezon az ausztráliai Surfers Paradise-ban kezdődött, ahol rögtön meg is mutatta mennyit ér az aktuális Forma-1-es világbajnok: pole pozíciót szerzett és megnyerte a futamot. Phoenix-ben nem tudott rajthoz állni, mert az edzések során balesetet szenvedett, de Long Beach-en már ismét ott volt a pole pozícióban. A versenyen végül harmadik lett, majd a soron következő Indy500-on is harmadik helyet szerzett. Milwaukee-ban győzött, Detroitban ismét a pole-ból indult, ám a versenyen csak 15. lett. Portlandban ismét elsőrajtkocka, majd egy második hely következett a versenyen. Clevelandben harmadik lett, Torontóban pedig műszaki hiba miatt kiesett. Michiganben nyert, majd pole-ból indult és újra nyert New Hampshire-ben. Elkhart Lake-en a második lett, Vancouver-ben a hatodik. Mid-Ohio-ban pole-t szerzett, de csak 12. lett a versenyen, majd következett egy tökéletes hétvége Nazareth-ben: pole és győzelem. A szezon utolsó versenyén, Laguna Secában baleset miatt kiesett, ám ez már nem számított, hiszen ekkorra már 191 pontjával és öt futamgyőzelmével ő volt az IndyCar bajnoka is! Mansell volt az amarikai sorozat történetében az első versenyző, akinek ez a bravúr újoncként sikerült!

1994-re is maradt az IndyCar-ban és a Newman/Haas Lola-Ford színeiben, ám ez az év már kevesebb sikert hozott számára és nem tudta megvédeni a bajnoki címét. Surfers Paradise-ban ismét övé volt az első rajtkocka, ám a versenyt csak a kilencedik helyen fejezte be. Phoenix-ben harmadik lett, Long Beach-en második. Az Indy500-at baleset miatt nem tudta befejezni. Milwaukee-ban negyedik lett, majd Detroitban műszaki hibával kiesett - hiába indult a pole-ból. Portlandban ötödik lett, Clevelandben második. Torontoban és Michiganben egyaránt műszaki hiba vetett véget a versenyének. Mid-Ohio-ban hetedik lett, New Hampshire-ben pedig egy baleset miatt nem fejezte be a versenyt. Elkhart Lake-en a 13. hely jutott neki, Nazareth-ben pedig műszaki hiba miatt nem ért végig. A szezon utolsó versenyén, Laguna Secában nyolcadik lett.

Vissza a Forma-1-be - 1994 és 1995

Ugyanebben az évben - 1994-ben - Mansellt újra láthatták hívei a Forma-1-ben is. Május 1-jén Ayrton Senna halálos balesetet szenvedett Imolában, így helyére a fiatal skót tesztpilóta, David Coulthard került a Williams-Renault-ba. Damon Hill vált a csapat világbajnoki reményeinek hordozójává, de a csapat vezetősége sokszor úgy érezte, hogy az újonc Coulthard nem képes neki elég hathatós segítséget nyújtani, így Frank Williams újra felvette a kapcsolatot Nigel Mansellel, aki négy verseny erejéig újra beülhetett a Williams-Renault-ba. Az első alkalom a Magny-Cours-i Francia Nagydíj volt júliusban, ahol ugyan Mansell megszerezte a második rajtkockát Hill mögött, ám ez nem sokat ért: Hill nagy ellenfele, Schumacher remekül rajtolt és mindkettejüket faképnél hagyta a verseny elején és aztán nyert. Később Mansell motorhiba miatt kiesett.

Októberben, Jerezben került sor Nigel következő bevetésére. Itt is Schumacher nyert - ezúttal a pole-ból -, Nigel pedig kipördült a pályáról. Még két versenyen indult Mansell 1994-ben: novemberben, Suzukában negyedik lett (csapattársa, Hill nyert a pole-ból induló Schumacher előtt), az utolsó versenyt Adelaide-ben pedig a pole pozícióból indulva megnyerte. Némi szerencsével, hiszen a két világbajnoki esélyes, Schumacher és Hill elment mellette a verseny elején és miután ők ütköztek és mindketten kiestek hullott Nigel ölébe a győzelem. Négy versenyen 13 ponttal végül is Mansell kilencedik lett a bajnokságban ebben a csonka évében.

Forma-1-es karrierje azonban még mindig nem ért véget ezzel! Neve továbbra is jól csengett, így 1995-ben rajthoz állhatott Imolában és Barcelonában a McLaren-Mercedes színeiben. Előbbi futamon a 10. helyen végzett, utóbbit pedig műszaki hiba miatt nem fejezte be. Az eredeti tervek szerint egész évben versenyezhetett volna, ám az időközben 42 éves(!) Mansell annyira "megemberesedett", hogy már alig tudta bepasszírozni magát az amúgy is szűkre szabott McLarenbe, így végül is kénytelen volt a visszavonulás mellett dönteni.

Nigel Mansell 1980-tól 1995-ig tartó Forma-1-es pályafutása számos sikert foglalt magába - ennek ellenére mégis talán a balszerencse és a bukás jutott sokaknak eszébe róla, hiszen több világbajnoki címet is ennek "köszönhetően" vesztett el. Ugyanakkor ez csinált belőle hőst is, akivel az emberek azonosulni tudtak és akinek szívből tudtak szurkolni. A történet vége aztán mégiscsak "happy end" lett 1992-es Forma-1-es világbajnoki címével, amelyet 1993-ban egy IndyCar bajnoki címmel is megtoldott. Több felmérés szerint Mansell a mai napig a legnépszerűbb és legközkedveltebb angol autóversenyző és - noha ma már feleségével, Rosanne-nel és gyermekeivel (Chloe és Leo) Floridában él - néha ma is feltűnik a Forma-1-es boxutcában vendégként vagy szakértőként egy-egy lapban illetve televíziónál.

Forrás:Formula.hu

A hozzászólást -Nyilok- szerkesztette a következő időpontban: Oct 4 2007, 05:07


--------------------

A zene a saját tapasztalásod, gondolatod és bölcsességed. Ha nem éled meg nem válik teljessé
"Az a véleményem, hogy Sanyi bácsinak agyára ment a hajlottkor, ebből kifolyólag butaságokat beszél"-Gyilok
Go to the top of the page
 
+Quote Post
tifosi
hozzászólás Oct 4 2007, 07:55
Létrehozva: #5


Civakodó
***********

Csoport: Members
Hozzászólások: 16,613
Regisztrált: 7-July 07
Innen: Alsó Rekettye
Azonosító: 43





--------------------

Vannnak, akik megmásszák a Mount-Everestet... és vannak, akiket repülővel visznek fel oda. Mindegyik elmondhatja, hogy fenn volt a csúcson... de mégsem ugyanaz. 2007 "világbajnokáról"
"He was sure that Benetton and Schumacher were cheating, that they were using forbidden electronical devices in the car" Alain Prost
Hamilton például feltérképezi kifinomult érzékével a pályát és kipuhatolja a legjobb tapadással rendelkező felületeket. -hunnylander

Ayrton Senna="Driving skills", Michael Schumacher="Driving aids"
Miért pont kimi a rajongás tárgya? Hát nem tudom azért mert cuki... - alap kimis
Prost intelligensen fúrta csapattársát, Ayrton Sennát. Senna sokkal jobb pilóta volt, amit Prost nem tudott feldolgozni, ezért rendkívül ravasz módon igyekezett a csapaton belül kivételezett helyzetbe kerülni. - Niki Lauda
Kétféle autóversenyző létezik: az egyik mindent megtesz a pályán azért, hogy ő legyen a legjobb(Ayrton Senna), a másik, a politizáló fajta a bokszutcában harcol elszántan, minden lehetséges eszközzel igyekszik a csapattársát bemocskolni, lejáratni és így akar előnyhöz jutni(Alain Prost). -Niki Lauda
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Lancelot
hozzászólás Oct 5 2007, 05:40
Létrehozva: #6


Praetor
*********

Csoport: Törzstag
Hozzászólások: 6,493
Regisztrált: 25-July 07
Azonosító: 83



Egy rögökkel tűzdelt, de fogcsikorgatva is naggyá tett pályafutás!
wink.gif

A csodálatos Lotusban:



A "rettegett" vörös ötös:



A világbajnok:



GP Masters:



Go to the top of the page
 
+Quote Post
Guest_Clyde_*
hozzászólás Oct 10 2007, 09:14
Létrehozva: #7





Guests






No, a Mansell fiuk sem unatkoznak! smile.gif

Mansells complete Atlantic test

Sway, nyilatkozz. smile.gif
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Sivatagi Róka
hozzászólás Feb 12 2008, 07:50
Létrehozva: #8


bentlakásos
*******

Csoport: Törzstag
Hozzászólások: 4,090
Regisztrált: 4-November 07
Innen: Borsod megye
Azonosító: 293



IDÉZET(Clyde @ Oct 10 2007, 09:14) *
No, a Mansell fiuk sem unatkoznak! smile.gif

Mansells complete Atlantic test

Sway, nyilatkozz. smile.gif


Nagyvonalakban elárulnád vagy elárulnátok miről szól a cikk?
Ha nem megterhelő számodra vagy számotokra?
Köszi


--------------------

Ne magyarázkodj. A barátodnak nem kell, az ellenséged meg úgysem hisz neked.
[center]Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
[/center]
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Guest_Clyde_*
hozzászólás Feb 12 2008, 09:06
Létrehozva: #9





Guests






IDÉZET(Sivatagi Róka @ Feb 12 2008, 08:50) *
Nagyvonalakban elárulnád vagy elárulnátok miről szól a cikk?
Ha nem megterhelő számodra vagy számotokra?
Köszi


Nagy vonalakban annyi, hogy a sracok Leo es Greg 2 napot teszteltek ChampCarban, amelyiknek elodjeben ugye apu bajnok volt...
Elegedettek voltak veluk.
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Sivatagi Róka
hozzászólás Feb 13 2008, 06:12
Létrehozva: #10


bentlakásos
*******

Csoport: Törzstag
Hozzászólások: 4,090
Regisztrált: 4-November 07
Innen: Borsod megye
Azonosító: 293



IDÉZET(Clyde @ Feb 12 2008, 09:06) *
Nagy vonalakban annyi, hogy a sracok Leo es Greg 2 napot teszteltek ChampCarban, amelyiknek elodjeben ugye apu bajnok volt...
Elegedettek voltak veluk.


Lehet hogy a későbbiekben találkozunk velük,az F1-ben is?Bár utolsó értesülésem a szülőkről,és róluk hogy Floridában élnek így ezt én személy szerint nem tartom valószínűnek,de minden megtörténhet.
A papáról tudni valamit jelen pillanatban ?Pl:mivel foglalkozik?
Ja én úgy tudtam hogy a gyermekei neve:Chloe és Leo.

A hozzászólást -Sivatagi Róka- szerkesztette a következő időpontban: Feb 13 2008, 06:51


--------------------

Ne magyarázkodj. A barátodnak nem kell, az ellenséged meg úgysem hisz neked.
[center]Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
[/center]
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Tarzaan
hozzászólás Feb 13 2008, 08:16
Létrehozva: #11


Schumanoid
*********

Csoport: Törzstag
Hozzászólások: 11,866
Regisztrált: 27-June 07
Innen: Orange Orange; Burbank
Azonosító: 5



IDÉZET(Clyde @ Oct 10 2007, 09:14) *
No, a Mansell fiuk sem unatkoznak! smile.gif

Mansells complete Atlantic test

Sway, nyilatkozz. smile.gif

Volt egy érdekes ügyük. Ugyebár asszem az angol Formula BMW-ben mentek idén - vagy az angol F3-ban, és valami módon talán kirakták a német csapattársukat, mert az jobban ment náluk...


--------------------
"Nagyszerű munkát végzett, miközben kitűnő szakemberekkel vette körül magát a Ferrarinál, és olyan környezetet teremtett, ami lehetővé tette, hogy 2000-ben, huszonegy év után megnyerték. Higgyék el nekem, hogy ez az ő érdeme, és nem Jean Todté vagy Luca di Montezemolóé"
Jackie Stewart; 2006

"Az emberek könnyen elfelejtik, hogy a Ferrari mennyit köszönhet Michaelnek. Felépített maga köré egy csapatot. Motiválta az embereket. Egy nagy egésszé fűzte össze a részleteket. A Benetton is Michaelnek köszönhette a két világbajnoki címét. Amit Michael akkor tett az leírhatatlan."
Flavio Briatore, 2005



91 győzelem képekben; Nyilooooook!!!!!!!!
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Guest_Clyde_*
hozzászólás May 10 2008, 11:06
Létrehozva: #12





Guests






Nigel Mansell crashes two seat F1 race car

biggrin.gif

Go to the top of the page
 
+Quote Post
Guest_Clyde_*
hozzászólás Oct 2 2008, 12:13
Létrehozva: #13





Guests






Mansell volt Paul Newman legjobb bajnoka

smile.gif
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Guest_Clyde_*
hozzászólás Jan 16 2009, 11:17
Létrehozva: #14





Guests






Mansell im Modena-Ferrari

Elkepzelheto hogy az oreg, es LEo MAnsell egyutt nyomjak iden a Le Mans szeriaban...
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Guest_Clyde_*
hozzászólás Mar 4 2009, 07:15
Létrehozva: #15





Guests






Azonnal kovetelem Funes es Hunnylander velemenyet!!! biggrin.gif

Mansell szerint Hamilton címe nem ér annyit, mint a sajátja

tongue.gif
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Guest_Clyde_*
hozzászólás Mar 9 2009, 11:23
Létrehozva: #16





Guests






Greg Mansell joins Ultimate for WSR



Ez jo hir, mert akkor lehet hogy oreg Nigel ellatogat a WSR-re a ringre... tongue.gif
Go to the top of the page
 
+Quote Post
still
hozzászólás Mar 9 2009, 12:09
Létrehozva: #17


Jamon Serrano (Befana fan)
***********

Csoport: Moderators
Hozzászólások: 27,554
Regisztrált: 28-September 08
Innen: Fejér
Azonosító: 1,189



IDÉZET(Clyde @ Mar 9 2009, 11:23) *
Greg Mansell joins Ultimate for WSR



Ez jo hir, mert akkor lehet hogy oreg Nigel ellatogat a WSR-re a ringre... tongue.gif

Akkor Kojima biztos ott lesz.
Leo gyerek? Süllyesztő?
Go to the top of the page
 
+Quote Post
tifosi
hozzászólás Mar 9 2009, 04:09
Létrehozva: #18


Civakodó
***********

Csoport: Members
Hozzászólások: 16,613
Regisztrált: 7-July 07
Innen: Alsó Rekettye
Azonosító: 43



IDÉZET(Clyde @ Mar 4 2009, 07:15) *
Azonnal kovetelem Funes es Hunnylander velemenyet!!! biggrin.gif

Mansell szerint Hamilton címe nem ér annyit, mint a sajátja

tongue.gif

Mansell elfelejti, hogy az 1992-es Williamsnek ellenfele sem volt.


--------------------

Vannnak, akik megmásszák a Mount-Everestet... és vannak, akiket repülővel visznek fel oda. Mindegyik elmondhatja, hogy fenn volt a csúcson... de mégsem ugyanaz. 2007 "világbajnokáról"
"He was sure that Benetton and Schumacher were cheating, that they were using forbidden electronical devices in the car" Alain Prost
Hamilton például feltérképezi kifinomult érzékével a pályát és kipuhatolja a legjobb tapadással rendelkező felületeket. -hunnylander

Ayrton Senna="Driving skills", Michael Schumacher="Driving aids"
Miért pont kimi a rajongás tárgya? Hát nem tudom azért mert cuki... - alap kimis
Prost intelligensen fúrta csapattársát, Ayrton Sennát. Senna sokkal jobb pilóta volt, amit Prost nem tudott feldolgozni, ezért rendkívül ravasz módon igyekezett a csapaton belül kivételezett helyzetbe kerülni. - Niki Lauda
Kétféle autóversenyző létezik: az egyik mindent megtesz a pályán azért, hogy ő legyen a legjobb(Ayrton Senna), a másik, a politizáló fajta a bokszutcában harcol elszántan, minden lehetséges eszközzel igyekszik a csapattársát bemocskolni, lejáratni és így akar előnyhöz jutni(Alain Prost). -Niki Lauda
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Guest_Clyde_*
hozzászólás Mar 9 2009, 04:16
Létrehozva: #19





Guests






IDÉZET(still @ Mar 9 2009, 01:09) *
Akkor Kojima biztos ott lesz.
Leo gyerek? Süllyesztő?


Azt latod nem tudom.
En most megengednem az oregnek, hogy alairja az eletrajzi konyvet, mert annak idejen a vad 90-es evek elejen amikor a szemelyes fenykepem is keszult, ezt nem engedtem meg neki. biggrin.gif
Go to the top of the page
 
+Quote Post
Triki Lauda
hozzászólás Mar 10 2009, 10:43
Létrehozva: #20


Gyors és gépkocsivezető
*********

Csoport: Törzstag
Hozzászólások: 13,628
Regisztrált: 17-November 08
Azonosító: 1,443



IDÉZET(Clyde @ Mar 9 2009, 04:16) *
Azt latod nem tudom.
En most megengednem az oregnek, hogy alairja az eletrajzi konyvet, mert annak idejen a vad 90-es evek elejen amikor a szemelyes fenykepem is keszult, ezt nem engedtem meg neki. biggrin.gif


Ilyen nekem Sennával volt, asszem 90-ben. Ne mondj semmit! smile.gif
Go to the top of the page
 
+Quote Post

11 Oldal V   1 2 3 > » 
Reply to this topicStart new topic
1 felhasználó olvassa jelenleg ezt a témát (1 vendég és 0 anonim felhasználó)
0 felhasználó:

 



Szöveges verzió A pontos idő: 2017 October 20th - 04:30